Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

BÖŐR LÁSZLÓ: A Pest Megyei Tanács Ideiglenes Forradalmi Bizottsága

bosszúnak nem szabad érvényesülnie, a jelen helyzetben higgadtságra, nyugalomra van a legnagyobb szükség.

38 Dénes István beszéde után az ideiglenes forradalmi bizottság - a nagygyűlés határozatának megfelelően - a személyi kérdések megtárgyalására tért át, amelynek alapját a Kuzsel Antal, illetve a mezőgazdasági igazgatóság által összeállított lista képezte. Dénes István újból kifejtette álláspontját, hogy nem szabad teret engedni a személyeskedésnek, minden egyes embert külön-külön kell elbírálni, és az ne legyen szempont, hogy az illető „kommunista volt-e vagy sem". A döntés meghozatalakor csakis azt szabad vizsgálni, hogy szakmailag megfelel-e az illető, valamint milyen volt a viszonya az elmúlt években a munkatársaihoz. Hangsúlyozta, hogy elbocsátani csak a fegyelmi eljárás lefolytatása után lehet. Megismételte azt az álláspontját, hogy a forradalmi bizottságnak nincs joga választott személyek fölött dönteni és ezért az ö személyükkel kapcsolatos döntést lehetőleg ne hozzanak, esetükben külön bizottságot hozzanak létre. Dénes álláspontját többen vitatták, mondván, hogy a nagygyűlés őrájuk bízta ezt a feladatot „... ezt a dolgozók többsége követelte, és ha azt látják, hogy a munkástanács nem csinál semmit a fenti kérdésben, akkor csak nő az elégedetlenség és még jobban elmérgesedik a hangulat."

39 A nagygyűlésen részben ismertetett listán 18-20 személy neve szerepelt. Ezt a listát alapul véve négy személy (Kun Ferencné pénzügyi osztályvezető, Bálint Antalné személyzeti osztályvezető, valamint Madai Sándor szervezési előadó és Lehr Tibor személyzeti előadók) azonnali elbocsátását javasolták. (Közülük kettő - Bálintné és Lehr - a megszüntetett személyzeti osztály dolgozója, „kettő pedig a korábban tanúsított helytelen magatartása miatt került elbocsátásra."

40 S öt személy esetében (Mátyás Boldizsár osztályvezető, Ádám Mihály jogi és adminisztratív csoportvezető, Táborszky Ferenc igazgatási osztályvezető, Früstök Györgyné szervezési csoportvezető és Sándor Ferenc gépállomási igazgató - őt. tartották az állandó feljelentőnek, míg a többiek Lakatos Imre közvetlen munkatársai voltak - további vizsgálatot tartottak szükségesnek. Számukra a vizsgálat befejezéséig - fizetésük meghagyása mellett - a munkavégzés alóli felmentést javasolták. A listán szereplő további 8-10 személy kérdését a napirendről levették, mert nem értettek egyet a fegyelmi indításával. Kompromisszumos megoldás született a vb vezetőivel kapcsolatban: Fekete Mihállyal és Lakatos Imrével kapcsolatban bizalmatlanságukat fejezték ki, Hárs Lajosné és Dayka Balázs meghagyását javasolták, Szijjártó Lajos ügyét pedig későbbre halasztották.

41 A vb-tagok (Fekete, Lakatos, Szijjártó, Kunné, Mátyás) fegyelmi ügyének további kivizsgálására háromtagú bizottságot hoztak létre. Az egyes személyeknél véleményezték a munkáját, szakképzettségét, magatartását, de főleg az egyes szakosztályok dolgozóinak véleményét vették alapul. „Ha a cél az lett volna, hogy a kommunistákat tegyük a házból ki, akkor a házban lévő négy alapszervi párttitkár közül is szerepelt volna valaki a listán, nem is említve a csúcstitkárt." - utasítja vissza a leggyakrabban emlegetett kommunista ellenes vádat Dénes István, aki a legtöbb személyi kérdés mögött a dolgozók Lakató s-ellenes ségét látta. „A bizottság 38 Dénes István és társa bírósági pere. Kovács József tanúvallomása az 1958. szeptember 19-én tartott tárgyalási napon. 39 Dénes István és társa bírósági ítéletének indoklása. 40 Dénes István bírósági ítéletének indoklása. 41 Történeti Irattár, Dénes István vizsgálati anyaga, Dénes István önvallomása. 210