Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

BALOGH ISTVÁN: A debreceni egyetemi összeesküvés 1950-ben

Az Egyetemi Kör inkább nagy sakkcsaták és dominójátékok színhelye volt, sok újság is járt oda. A többi ifjúsági szervezet felekezeti alapon szerveződött. A Bethlen Gábor Kör és Szent László Kör szinte sohasem lépett a nyilvánosság elé, a református kollégiumi és Szent László internátus lakói tartoztak ide. Az 1935-i választások idején Bajcsy Zsilinszky Endre hívei folytattak éles vitákat az Egységes Párt híveivel. III. A háború éveiben az ifjúság körében a bajtársi egyesületek jelentősége erősen csökkent. Viszont - a teológia kivételével - mind a három karon akadtak professzorok, akik határozott németbarátok voltak. Huzamosabb ideig tartó katonai szolgálatom miatt csak közvetve tudtam, hogy 1944, június 2-iki angolszász bombázás, majd az azt követő újabb kettő, nem érintette az egyetemet. Annál inkább a március 19-ét követő német megszállás. Március 22-én délelőtt az Ostfront-Süd képviselői megjelentek az egyetemi tanács rendkívüli ülésén és bejelentették az internátus és a környező tanári villák igénybevételét. Néhány óra múlva ezt a követelést módosították és követelték az egész központi épület átadását. A IV. emelet és a könyvtár kivételével az egész épületet lefoglalták, a belépést mindenkinek megtiltották. Néhány nap múlva az igazolvánnyal ellátottaknak megnyitották az épület nyugati oldalbejáratát, de a hallgatók belépését nem engedélyezték. Az egyetemi tanács az előadásokat a Ref. Kollégium épületében folytatta, majd április 14-én a félévet lezárta. Május 22-én az egyetemi hallgatókat honvédelmi munkára besorozták, részben az Északkeleti, más részük a Keleti Kárpátokban végzett erődítési munkát.

2 Az egyetemi tanács szeptember 12-én még ülést tartott, elhatározta az 1944/45. évi tanév megkezdését, meghirdette a beiratkozást. Meg is kezdték a tanévet, de október 7-én a VKM rendeletére, mind a tanároknak, mind a hallgatóknak Budapestre kellett költözni. Onnan pedig a főváros ostroma elől Németországba vitték őket. A tanárok egy része - a fővárosban lakók és a kiürítés során elmentek - Budapesten rekedt. Többen a hallgatókkal tovább mentek Németországba és néhányan nem is tértek haza.

3 A szovjet haderő augusztusi és szeptemberi éjjeli bombázásai és a város októberi kétszeri ostroma az egyetem épületeiben nem tettek kárt. Az egyetemi tanács november 23-i rendkívüli ülésében határozatot hozott a tanév újbóli megkezdésére. Az itthon maradt tanárokkal és meghívott előadókkal az első félévét le is zárták. A történeti tanszéken Szabó Dezső itthon maradt, a magyar történeti előadások megtartására Madai Gyula tanárképző intézeti tanár kapott megbízást. Szabó István, Buda ostroma alatt kapott vérhasból felépülve, március végén tért vissza Debrecenbe. Kerecsényi Dezső mellett Fest Sándor az angol tanszék vezetője is meghalt az ostrom 2 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (a továbbiakban: HBML) XXVI. l/a fond. Egyetemi tanácsi jegyzőkönyvek 32. k. 3 Uo. 1944. szept. 12. okt. 2. és 5. rendkívüli ülés. 2.2