Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

BALOGH ISTVÁN: A debreceni egyetemi összeesküvés 1950-ben

alatt. Az 1944/45-ös tanévben az egyetem négy karára 897 hallgató iratkozott be, a bölcsészeti kar hallgatóinak száma 228 volt.

4 IV. A háború befejeztével a megváltozott politikai körülmények között a gróf Tisza István Tudomány Egyetem jellege gyökeresen megváltozott. Ennek első jele Makkai Sándor teológiai professzor, volt erdélyi református püspök ellen indított per volt.

5 Több exponált németbarát professzor Németországból nem tért haza. A fővárosba távozottak közül Hankiss Jánost, a francia irodalmi tanszék tanárát a Kállay kormányban viselt kultuszminisztériumi államtitkársága miatt az igazgató bizottság állásvesztésre ítélte. Nyugdíjazásáig az egyetemi könyvtárban dolgozott. Rövid időn belül megszűnt a német, a francia és angol nyelvi oktatás, helyette megkezdődött az orosz nyelv tanítása. 1948-ban radikálisan megszüntették a filozófiai tanszéket, 1948 után a latin és görög nyelv oktatását, a Tanárképző Intézet keretében annak vezetője látta el. A teológiai kart megszűntették, a jogi kart a szegedi egyetem jogi karával olvasztották össze. Az Egyetemi Kör beadványban kérte az egyetemi tanácstól a Tisza István nevének levételét. 1947 elején már nem is használta e nevet az egyetem.

6 A hallgatói létszám nem változott, de azok társadalmi összetétele annál inkább. A népi kollégiumi mozgalom kiszélesedése következtében egyre nagyobb számban iratkoztak be paraszt- és munkásfiatalok, fiúk és leányok. A háború éveiben megindult falusi tehetségmentő akció révén középiskolát végző és érettségizett gyermekek éppen ezekben az években kerültek egyetemre. Mind a nappali, mind a levelező tagozatra sokan iratkoztak be 2 év alatt megszerezhető szakérettségivel. Varga Gyula emlékezete szerint - ő az 1948/49-es tanév első félévében lett egyetemi hallgató - az 1948-ban megalakult Bartók Béla népi kollégium első évére, még a népi írók és Németh László szellemi hatása volt a döntő. A hetenként minden szerdán tartott politikai esteken a pártok képviselői váltakozva tartottak politikai tájékoztatót. A Karácsony Sándor, Szabó Árpád, Kondor Imre és Borosy András által tartott előadások maradtak meg emlékezetében. Szabó Árpád a klasszika-filológia, Kondor Imre a filozófia tanára volt, Borosy a történeti tanszék frissen kinevezett tanársegéde. Az bizonyos, hogy 1945 után két évig - az 1947-i választásokig - inkább a radikális népi irányzat gyakorolt nagy befolyást az egyetemi ifjúság hangulatára. Ennek eredménye volt 1947 tavaszán, az orvoskar felvételi épülete előtt felállított Tisza István szobor ledöntése. Az 1947-es képviselőválasztás után a MKP mind erőszakosabb előnyomulása az egyetemen is éreztette hatását. Előbb csak kisgazdapárti népi kollégiumot foglalták el, erőszakkal kidobálva a szerintük reakciós lakókat, azután a római katolikus egyház 4 Uo. 1944. nov. 23., dec. 20., 1945. jan. 13., márc. 12. ülés — a kimutatás uo. 224. sz. 5 Az elnevezés eltörlésére Uo. 1945. ápr. 27. IX. ülés - Makkai Sándor elleni eljárásról elsőnek a Magyar Nemzet 1945. május 8-án adott hírt. Az akkori hírlapok hiányos volta miatt csak július 6-án találtunk rá újabb utalást. A helyi Debrecen című lap is hiányosan jelent meg, -június 17-én ad hírt szabadlábra helyezéséről, július 5-én pedig arról, hogy háborús uszítás miatt elkészült ellene a vádirat. 6 HBMLXXVI. l/a. 103. sz. 23