Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

BÖŐR LÁSZLÓ: A Pest Megyei Tanács Ideiglenes Forradalmi Bizottsága

lülvizsgálatát. Végül mindössze nyolc főre olvadt le az elbocsátandók listája, akik között három vb-tag volt: Lakatos, Kunné és Mátyás Boldizsár. Az október 31-én, 10 órára meghirdetett nagygyűlés a különböző megbeszélések elhúzódása miatt csak fél 11 tájban kezdődött. A tanács dolgozói többnyire az osztályvezetők vezetésével vonultak be, és úgy is ültek le a tanácsteremben. Kisebb morgolódás támadt, amikor a jelenlévők észlelték, hogy a tanácsteremben még érintetlenül van az ezekben az években általánosan jellemző dekoráció: az elnöki asztal vörös drapériával letakarva, hasonló vörös drapéria az oldalfalakon és az elnöki asztal mögötti főfalon, amelyet még a Rákosi-féle népköztársasági címer, továbbá egy Lenin kép is díszített. A karzaton 2-3 méterenként tartókba elhelyezett kis vörös zászlócskák lógtak. Horváth Magda gondnok segítségére Dr. Dénes István jogász sietett. Míg a gondnoknő fekete terítővel letakarta az elnöki asztalt, addig Dénes István a karzaton a vörös zászlókat kicserélte nemzeti színűekre. A terem egyéb dekorációi, így a főfalon a mennyezetig érő vörös drapéria és az azon lévő címer és Lenin-kép, érintetlenül maradtak.

25 E kisebb incidens után a nagygyűlést Sas Pál szakszervezeti elnök nyitotta meg. A tanács jelenlévő dolgozói felállással emlékeztek a forradalmi események során elesettekre, majd az elnöklő Sas Pál mondott néhány mondatos bevezetőt. „Sas megnyitója az akkori szokásos frázisokat tartalmazta" -jellemezte a beszédet Dénes István.

26 Ezt követően Sas Pál ismertette az összejövetel célját és javaslatot tett a választás módjára. Az elhangzott javaslatot parázs vita követte, amelyben - többek között - elhangzott, hogy a munkástanácsot is koalíciós alapon kell megválasztani, és az MDP tagjai üljenek külön, „hogy látni lehessen, hány kommunistát választanak be a munkástanácsba." Hárs Lajosné felszólalásában hangsúlyozta, hogy a megyei tanácsnál egyelőre nincs több párt, erről ráérnek később is vitatkozni. A feszült légkörű, közbekiabálásokkal zavart nagygyűlés már-már a legelején botrányba fulladt, amikor felállt Ambrus Imre, a tervosztály küldötte. Felszólalásában hivatkozott a történelmi múltú teremre, hivatkozott a megyei tanács dolgozóinak felelősségére, példamutatására. Megkérdezte, ha ilyen botrányosan viselkednek, akkor hogyan őrzik meg tekintélyüket a községi tanácsi vezetők előtt. Állásfoglalása szerint az elhangzott javaslatok értelmetlenek, mert „teljesen helytelen a pártok szerinti megkülönböztetés, azokat kell beválasztani, akik arra érdemesek, függetlenül párttagságuktól."

27 Ambrus Imre felszólalását követően a rend és a nyugalom nagyjából helyreállt. Sas Pál ismertette azoknak a névsorát, akiket az osztályok dolgozói javasoltak a munkástanácsba. A jelenlévők az ismertetett névsorban szerepelt személyeket - összesen 32-őt - egyenként elfogadták. (Itt is volt vita, hogy minden jelölt neve után közöljék a párttagságot is, de végül ezt is elvetették. A munkástanács elnökének Kovács József pártbizottsági tagot javasolták.) Dénes István és társa bírósági pere, tárgyalási jegyzőkönyv. Itt jegyezzük meg, hogy a nagygyűlés jegyzökönyvéről nincs tudomásunk, és annak esetleges készítéséről sincs adatunk. Az eseményeket Dénes István tárgyalási jegyzőkönyvéből és a bírósági ítélet indoklásából kíséreljük meg rekonstruálni. Az 1905-ben Csíkszeredán született Ambrus Imre 1940-től dolgozott közigazgatási pályán, jogász. 1947-től tagja az MKP-nek, ill. MDP-nek Jogi tanulmányait Kolozsvárott végezte. 1956-ban a megyei tanács tervosztályának osztályvezető-helyettese, aki gyakorlatilag az egyéb feladataival elfoglalt Mátyás Boldizsár helyett az osztály munkáját irányította. 206