Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

BÖŐR LÁSZLÓ: A Pest Megyei Tanács Ideiglenes Forradalmi Bizottsága

A munkástanács tagjainak megválasztása után Falusi Tibor éles hangon támadta nemcsak a vb vezetőit - főleg Lakatos Imrét és Fekete Mihályt - de másokat is. Beszédében utalt a 12 éves elnyomásra, „a nép nevében történő garázdálkodásra", majd élesen támadta a Lakatos Imre vezetésével megszervezett „nemzeti bizottságot". Hangsúlyozta, hogy ennek a bizottságnak az összeállítását ők maguk között határozták el, és oda olyan személyeket választottak be, akik - Falusi szavai szerint -, „egészen máshová valók". Ezért javasolta Falusi - és a körülötte ülők többsége - hogy a megyei tanács dolgozói „seperjék ki" maguk közül azokat a személyeket, akik nem odavalóak, „akik becsapták a népet, magatartásuk elviselhetetlen". Falusi felszólalását követően a mezőgazdasági igazgatóság egyik dolgozója, Kuzsel Antal felolvasta azt a névsort, amelyet az előző napon állítottak össze az elbocsátandó személyekről. Kuzsel felolvasását Falusi Tibor szakította félbe azzal a javaslattal, hogy minden egyes személyről külön-külön szavazzanak. „Kezdjük az elején - mondta - Lakatos Imre és itt pár szót mondott Lakatosról és feltette a kérdést, hogy megszavazzuk-e az eltávolítását. Megszavaztuk. Ekkor Falusi azt mondta 'Őrség, ha Lakatos Imre az épületben van, úgy gondoskodjanak róla, hogy elhagyja az épületet és többet ide a lábát be ne tegye'."

28 A teremben újból nagy zúgolódás, feszültség, támadt, amit Sas Pál sem tudott lecsillapítani. Több hozzászólás után kért szót Dénes István, a tervosztály egyik jogásza.

29 Megjegyezte, hogy Falusi Tibor jelenleg nem dolgozója a megyei tanácsnak, így valójában nincs is joga ahhoz, hogy a nagygyűlésen felszólaljon, javaslatot terjesszen elő vagy határozatot hozasson. Hangsúlyozta, hogy ez a gyűlés kizárólag a megyei tanács dolgozóinak a gyűlése, amelynek a feladata a megyei tanács forradalmi bizottsága tagjainak megválasztása, és a megválasztott szerv is csak házon belüli és nem megyei viszonylatban választott szerv lesz. Véleménye szerint helytelen, hogy emberek sorsát tömeggyűlésen döntsék el, mert erre a feladatra az nem hivatott. Felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy az elbocsátásra javasoltak egy része választás útján került tisztségébe (a vb-tagok), így visszahívni is csak az őket megválasztóknak van joguk. Javasolta, hogy az egyes személyek elleni kifogásokat az előzőekben megválasztott munkástanács vizsgálja ki. Dénes István felszólalását nagy vihar követte, mert Falusiék az általuk felvetett személyi kérdésekben azonnal eredményt kívántak elérni. A nagygyűlés résztvevői végül Dénes István javaslatát fogadták el, így a személyi kérdésekkel a továbbiakban nem foglalkoztak. Az egyes tanácsi vezetők elbocsátásáról szóló vita lezárása után Prezenszky Gábor ismertette a Lakatos Imréék által készített javaslatot a tanács helyett összehívandó nemzeti bizottság és a végrehajtó bizottsága tagjaira. Ezt azonban nem fogadták el, és a mezőgazdasági osztály által összeállított nemzeti bizottsági névsort olvasták fel, összesen mintegy 30 nevet. A nemzeti bizottság megszervezését többen is támogatták, így Hárs Lajosné elnökhelyettes is hangsúlyozta a megye egésze felett hatáskörrel rendelkező testület létesítésének szükségességét, mivel mind a tanács, mind a végreDénes István és társa bírósági tárgyalási jegyzőkönyve. Dénes István vallomása. Az 1929-ben Budapesten született Dénes István édesapja ügyvéd volt, 1945-1952 között országgyűlési képviselő. 1952 augusztusától 1956 áprilisáig koholt vádak alapján Rákosi börtönében ült. Fia, ifj. Dénes István szintén jogi egyetemet végzett. 1952-ben az Egyetemi Elhelyező Bizottság Ceglédre helyezte bírósági fogalmazónak, majd Székesfehérváron mint jogtanácsos dolgozott. 1954 februárjában került a megyei tanács tervosztályára mint jogász. 207