Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

BÖŐR LÁSZLÓ: A Pest Megyei Tanács Ideiglenes Forradalmi Bizottsága

Működésképtelenné válik a végrehajtó bizottság Jelenlegi ismereteink alapján nincs tudomásunk arról, hogy a megyeházán a forradalom kitörését megelőzően bármiféle szervezkedés vagy a forradalmat előkészítő tevékenység folyt volna. Nyilvánvaló azonban, hogy a zömmel a fővárosban élő, általában magasabb végzettséggel rendelkező, hivatalnoki munkát végző megyei tanácsi dolgozókra is jellemző volt az általános politikai hangulat, ami a rendszerrel való elégedetlenségben, a változtatás igényében nyilvánult meg. írott forrásaink nem tesznek említést arról, hogy pontosan mi történt október 23-án a székházban. Tudjuk, hogy jó néhány tanácsi dolgozó vidéken volt, ahonnan csak délután vagy késő este tértek vissza. A későbbi napok szűkszavú leírásai alapján valószínűsíthetjük, hogy ezen a napon érdemi munka nemigen folyhatott a megyei tanácson. Néhány irodában volt rádió, a munkahelyükön maradt tanácsi dolgozók ezeket hallgatták, majd megtárgyalták a legfrissebb híreket, értékelték, magyarázták az eseményeket. Nehezen képzelhető el, hogy a szinte az ablakok előtt zajló tüntetésen ne vettek volna részt, ne csatlakoztak volna a felvonulókhoz. Hasonlóan kevés adatunk van az október 23-át követő napok eseményeiről. A Budapesten zajló fegyveres harcok, a tömegközlekedés zavarai gyakorlatilag lehetetlenné tették a hivatal működését. A dolgozók többsége október 29-30-ig egyáltalán nem járt be a munkahelyére. A vezetők többsége azonban vállalta a veszélyt és többékevésbé rendszeresen megjelentek és hallgatva a rádiót kísérték figyelemmel a forradalom menetét. Körükben általános volt a vélemény, hogy a kormány mindig későn és nem kellő eréllyel cselekszik. Dayka Balázs vb-elnökhelyettes utasítására október 26-án az épület védelmére megszervezték a megbízhatónak tartott, többnyire egyedülálló tanácsi dolgozókból a kapuőrséget. A 19 tagból álló őrség tagjai közül 14 tagja volt az MDP-nek, parancsnokuk a tanács egyik dolgozója, Varga József légoltalmi főhadnagy lett. Az őrség tagjait fegyverekkel is ellátták. Az őrség eredményes munkáját jelzi, hogy sem a bizonytalan első napokban, sem pedig a későbbiekben az épületben, a berendezési tárgyakban vagy a megyeházán lévő egyéb ingóságokban kár nem esett. Az október 31 -én megerősített házi őrség többször akadályozta meg, hogy fegyveres csapatok a székházba bejöjjenek, személyautókat elvigyenek vagy harci célokat szolgáló tűzfészket építsenek ki az épületben. Miközben a megyei tanács dolgozói gyakorlatilag tétlenül és tehetetlenül ültek a munkahelyükön a saját életükkel és az épület biztonságával törődtek, Pest megye településein gyakorlatilag lezajlottak a forradalom első, legfontosabb eseményei. Október 24-étől kezdődően megyeszerte megalakultak a községi forradalmi vagy nemzeti bizottságok. Október 27-28-án pedig szinte valamennyi településen az újonnan választott helyi bizottságok vették át a megbénult tanácsok legfontosabb feladatait, a közellátás megszervezését, a mindennapi élet irányítását. A közbiztonság megteremtése, illetve megőrzése érdekében a legtöbb településen megszervezték a helyi lakosokból álló nemzetőrséget. Az 1956-os magyarországi forradalom egyik jellemző sajátosságát, a spontán, népi kezdeményezést éppen ezeknek a Pest megyei bizottságoknak a megalakulása mutatja a legszemléletesebben: miközben a közvetlen felügyeletet ellátó megyei tanács nem működött, tehát utasítást, iránymutatást vagy éppen állásfoglalást nem adott, a legtöbb településen - a felsőbb utasításokhoz szokott 200