Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

ZÁBORI LÁSZLÓ: Politikai harcok Pest megyében 1945–1948 között

bele befolyásának korlátozásába, és igyekezett beleszólni a közigazgatási ügymenetbe, amit viszont a tisztviselői kar általában nem vett jó néven. A kisgazdapárti főispánok is nem egy esetben kénytelenek a törvények betartására felszólítani egyes túlbuzgó helyi bizottságokat.

176 De a vármegyei nemzeti bizottság is feladathiányban és szerepzavarban szenvedett. A plenáris üléseket már össze se nagyon hívták, de még a testület úgynevezett hatos tanácsának összejöveteleit is több alkalommal el kellett halasztani, mert a tagok egész egyszerűen nem jelentek meg az előírt helyen és időben.

177 Érthető tehát, ha időről-időre fölélénkült a nemzeti bizottságok hatáskörével kapcsolatos vita. Érdemi lépésekre azonban egészen 1948-ig nem került sor. Ekkor azonban a politikai tisztogatások forgatagában a nemzeti bizottságok sem maradhattak érintetlenek. A vármegyei nemzeti bizottság 1948. április 22-i rendes közgyűlésén jelentette be Dr. Gorzó Nándor a lemondását arra hivatkozva, hogy a legkisebb párt tagja nem állhat a továbbiakban az ország legnagyobb megyéjének egyik fontos posztján. Az elnökkel együtt a megyei nemzeti bizottság egész tisztikara lemondott. A testület új elnöke Csala László lett, akit a Szakszervezeti Tanács delegált, míg mellette az 5 párt (a négy koalíciós párt mellett tehát a PDP is) l-l taggal képviseltette magát a vármegyei nemzeti bizottság hatos tanácsában.

178 Mindez persze már jórészt formalitás. Azonban mégis kétségtelen, hogy 1948 nyarán Pest vármegye újjászervezett nemzeti bizottsága erőteljes aktivitást mutatott, és megkísérelt életet lehelni a halódó nemzeti bizottsági mozgalomba - mindenkor összhangban persze a kommunista párt céljaival. Az MKP megyei vezetői ugyanis nem hagytak kétséget afelől, hogy az újjáalakított bizottságok legfőbb feladata a Jobboldali, népellenes" elemek kiszorítása a közigazgatásból.

179 (Pedig már hány ilyen „elemet" kiszorítottak az eltelt három esztendő során!) E mellett pedig még az egyházi iskolák államosításának elősegítésébenjeleskedtek az új összetételű bizottságok.

180 Egyébként a vármegyei nemzeti bizottság rendelkezésének megfelelően a városi és járási bizottságoknak 18 tagjuk lehetett (ebből az MDP 4, az FKGP, NPP, a PDP és a szakszervezet 2-2 tagot delegálhattak), míg a községi bizottságok 12 főből álltak (akik közül 4 került ki az MDP soraiból, míg a másik három pártot valamint a szakszervezeteket 2-2 tag képviselhette).

181 Mindezekkel a változtatásokkal valamennyi párt egyetértett, tiltakozni nemigen mert senki. Talán Pongrácz Tibor volt az egyetlen, aki ezt a derűs összhangot némiképp megzavarta: ő 1945 óta vett részt aktívan és bátran a kisgazdák oldalán a megyei politikában, s most pártja úgymond „visszahívta őt a nemzeti bizottságból".

182 De még így átgyúrva-átalakítva, a kommunista párt akaratának teljességgel alávetve 176 PMLXXI. 1-aFőisp. ein. ir. 1946-1947. 177 PML XVII. 1-a, b A PMNB Hatos Tanács 1946. aug. 27-i ülésének jegyzőkönyve. Az ülést aug. 9-re és 22-re is összehívtak, de egyik alkalommal sem volt határozatképes. PMNB Hatos Tanács 1947 szept. 6-i ülésén pedig szóba kerül, hogy a testületet előzőleg jún. 13-ra ésjúl. 5-re is összehívták, ám nem jelent meg annyi képviselő, hogy az üléseket meg lehetett volna tartani. 178 PML XVII. 1-a, b PMNB ir. PMNB 1948. ápr. 22-i rendes közgyűlésének jkv. 179 MSZP PIL 274. f. 15/79 MKP Pest Megyei Biz.-nak jelentése 1948. ápr. hóról. 180 PML XVII. 1-a, b PMNB ir. PMNB Hatos Tanács 1948. máj. 26-i és a PMNB 1948. máj. 24-i ésjúl. 9-i rendes közgyűléseinek jkv. A helyi nemzeti bizottságok sorozatban foglaltak állást az iskolák államosítása mellett. 181 PML XVII. 1-a, b PMNB ir. PMNB Hatos Tanács 1948. júl. 9-i ülésének jkv. 182 PML XVII. 1-a, b PMNB ir. PMNB 1948. júl. 22-i plenáris ülésének jkv. 780