Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

ZÁBORI LÁSZLÓ: Politikai harcok Pest megyében 1945–1948 között

ferenciáját" is. Számos átképző tanfolyamot is indítanak a helyi és járási titkárok számára. A megyei vezetőség heti rendszerességgel körlevelet bocsát ki, melyekben általában a munkássággal való szoros összefogás szükségességéről szólnak, valamint tizedrangú szervezési és egyéb ügyeket taglalnak...

170 Hogy mindennek mi értelme volt? Legfeljebb annyi, hogy még a következő évben, sőt 1950-ben is létezik még a Pest megyei FKGP-szervezet.

171 Ami persze nem sokat jelent, hiszen mint láttuk, a kisgazdapárt 1948 tavaszától már nem volt politikai tényező a megyében.

172 1948 elejétől viszont a befolyással és súllyal igazából soha nem rendelkező Polgári Demokrata Párt is a kommunista párt támadásainak kereszttüzébe került. Az év első hónapjaiban sorozatban zárták ki a PDP képviselőit a helyi nemzeti bizottságokból. Az erre az időre már meglehetősen súlytalanná váló vármegyei nemzeti bizottság melynek elnöke még mindig a polgári demokrata párti Dr. Gorzó Nándor volt - felemelte szavát a kizárások ellen, hozzátéve ugyanakkor, hogy meg kell nézni, van-e a Polgári Demokrata Pártnak működő alapszervezete egy-egy településen. Elsősorban kommunista részről hangoztatták ugyanis, hogy a PDP-nek a legtöbb helyen nincs vagy csupán csekély létszámú alapszervezete működik. Ezeknek a helységeknek a nemzeti bizottságaiban tehát ne foglaljanak helyet a PDP képviselői - mondta ki végezetül a vármegyei nemzeti bizottság határozata.

173 Ám ezzel az ügynek még korántsem volt vége. A kommunisták számára ugyanis most már magának Dr. Gorzó Nándornak a személye is egyre inkább terhessé vált, noha ő mindenkor a józan mérséklet és a kompromisszumok embere volt. Az MKP Pest Megyei Bizottsága egyik 1948 tavaszi ülésén éles bírálatok hangzottak el Gorzó ellen, akinek nem csupán pártbéli hovatartozását rótták fel, de azt is, hogy sok esetben önkényesen intézkedett, és nem működtette a nemzeti bizottságot.

174 (Ez azonban aligha volt az ő hibája: a nemzeti bizottságok 1945 óta fokozatosan vesztettek befolyásukból, s ekkor már igazából senki sem tudta, miért is léteznek még.) A kommunisták, mint tették azt más esetekben is, ezúttal is igyekeztek egyfajta „népfrontot" összekovácsolni: az MKP a szociáldemokratákkal és a Nemzeti Parasztpárttal is egyeztetett Gorzó eltávolításának ügyében. A minden oldalról támadott politikus ezek után távozni kényszerült posztjáról.

175 Dr. Gorzó Nándor lemondatása azonban már része volt a nemzeti bizottságok újjászervezésére indított kommunista törekvéseknek. Ezeknek a testületeknek a szerepe ugyanis a helyi önkormányzatok újjáalakítása után szinte a nullára csökkent, habár az igazolási eljárások valamint a B-listázások során még utoljára komolyabb szerepet játszottak. A későbbiekben azonban a nemzeti bizottságok feladat nélkül maradtak: a számukra a törvényben előírt „felügyeleti, ellenőrző, egyeztető" szerep ugyanis a gyakorlatban nem sokat jelentett. Némelyik helyi nemzeti bizottság nem nyugodott 0 FKGP Levéltára 285. f. 8/48 Körlevél 1948. júl. 15. és Feljegyzés. 1 FKGP Levéltára 285. f. 8/48 3. számú Körlevél 1949. jan. 21. Ebben a „megbízhatatlan" FKGP-tagoknak a különböző népi szervekből történő visszahívásáról esik szó. Levél S. Nagy Zoltán Pest megyei titkár részére 1950. febr. 15. 2 L. a 165-ös számú jegyzetet. 3 PML XVII. 1-a, b PMNB ir. Az 1948. ápr. 22-i PMNB rendes közgyűlés, valamint az 1948. máj. 4-i PMNB Hatos Tanács ülésének jkv. 4 MSZP PIL 274. f. 16/204 MKP Pest Megyei Biz.-nak jelentése az 1948. márc. 1-ápr. 10. közötti időszakról. 5 PML XVII. 1-a, b PMNB ir. A PMNB 1948. ápr. 22-i rendes közgyűlésének jegyzökönyve, valamint MSZP PIL 274. f. 15/79 MKP Pest Megyei Bizottságának jelentése 1948. ápr. hónapról. 179