Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

ZÁBORI LÁSZLÓ: Politikai harcok Pest megyében 1945–1948 között

ben lévő arányokat vették alapul: 4 járási főjegyzői tisztet kapott az FKGP, 3-at az MKP, az NP és az SZDP, 2-őt pedig a szakszervezetek és a PDP.

57 Pest vármegye újjáalakított törvényhatósági bizottsága 1945. május 14-én tartotta alakuló ülését. Az elhangzott emelkedett hangvételű ünnepi beszédek semmit sem mondanak arról az elkeseredett küzdelemről, mely az egyes vezető tisztségek elosztása körül korábban zajlott. Mindamellett kétségtelen: a rend, ha csupán a legfelsőbb szinten is, de helyreállt, s megkezdődhetett a közigazgatási munka. A tisztségek elosztása után csökkent is valamelyest a politikai csatározás heve, hogy helyt adjon a normális hivatali ügymenetnek, s az újjáépítés feladatainak. Azonban a politikai ellentétek mégis lépten-nyomon felszínre buktak. Állandó és politikai felhangoktól sem mentes viták kísérték a rendőrség újjászervezését. A vármegye irányító testületeiben folyamatosan felvetik - s nem csupán az FKGP részéről - a rendőrség által elkövetett atrocitások, visszaélések kérdését. Ezekkel a kínos ügyekkel pedig nem egyszer a kommunista pártot is kapcsolatba hozzák. A vármegyei nemzeti bizottság hatos tanácsának egyik ülésén Gorzó Nándor ügyvezető elnök (PDP) felhívja a figyelmet, hogy sok a „túltengés és hatásköri túllépés egyes pártok, de főleg az MKP részéről". A közigazgatási bizottságban a szociáldemokrata Szélig Imre szól a rendőrségi túlkapásokról. Szerinte nagyon sok az önkényeskedés a rendfenntartó szervek munkájában, sok ártatlan embert letartóztatnak, miközben az igazi bűnösök szabadlábon vannak. A kommunista párt képviselője meg is ígéri, hogy kezdeményezni fogja pártja megyei vezetőségénél a vitás ügyek kivizsgálását.

58 Nem csodálhatjuk tehát, ha a polgári erők megkísérelték valamiképpen korlátozni a rendőrség vezetésében és személyi összetételében meglévő kommunista erőfölényt. Erre lehetőséget adott a rendőrség átszervezése, amely éppen a tavaszi hónapokban zajlott. Pest megyében két vármegyei kapitányságot szerveztek: az ÉszakPest Vármegyei Főkapitányságot Budapest székhellyel, valamint a Dél-Pest Vármegyei Főkapitányságot Kecskemét központtal. Az 1945 májusában megjelent 1700/1945-ös ME rendelet, majd az ehhez kapcsolódó végrehajtási utasítás kimondta: a vármegyei rendőrség vezetőinek személyére a megye közgyűlése ajánlásokat tehet, bár a végső döntés természetesen a belügyminiszteré. A vármegyei nemzeti bizottság a kérdést előzetesen megtárgyalta, s úgy foglalt állást, hogy - mivel a főispán szociáldemokrata, az alispán pedig kommunista - mind a két Pest megyei főkapitányság vezetője kisgazda legyen. Ugyanakkor a testület az Észak-Pest vármegyei főkapitány helyetteseként egy szociáldemokratát, a Dél-Pest vármegyei főkapitány helyetteseként pedig egy kommunistát kívánt látni, míg a két főkapitányság politikai osztályvezetői posztjára a Polgári Demokrata Pártból illetve a szakszervezetek soraiból szeretett volna egy-egy személyt kinevezni. A 17 járási rendőrkapitányság vezetőinek párthovatartozására nézve pedig a járási főjegyzőkkel kapcsolatban korábban kialkudott arányokat kívánták érvényesíteni,. (Vagyis az FKGP-nek 4, az MKP-nak, SZDP-nek és a 57 PML XVII. 1-a, b PMNB ir. PMNB ápr. 4-t ülésének jkv. A kisgazdapárt részéről Dr. Némethy Jenő tiltakozott e felosztás ellen, mert úgy vélte, így kisebbségbe kerülnek a kisgazdák. Gorzó a PMNB hatos tanácsának ápr. 7-i ülésén megemlíti, hogy beszélt Kovács Béla belügyi államtitkárral, aki helytelenítette a főjegyzői állások elosztását a pártok között. 58 PML XVII. 1-a, b PMNB ir. Az 1945. jún. 16-i PMNB Hatos Tanács jún. 16-i és 30-i ülésének jkv., továbbá a XXI. 11-a PPSKk m. Közigazgatási Bizottság iratai (a továbbiakban: Közig. Biz. ir). A szept. 13-i ülés jkv. 159