Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

ZÁBORI LÁSZLÓ: Politikai harcok Pest megyében 1945–1948 között

szakszervezeteknek 3-3-3, míg az NP-nek és a PDP-nek 2-2 vezetői hely jutott vol­na.) Az elképzelés szerint a főjegyzőnek, a rendőrkapitánynak és a járási rendőrkapi­tányság politikai osztályvezetőjének más és más párthoz kellett volna tartoznia. 59 Ezt a gondos aprólékossággal kidolgozott kompromisszumot borította fel aztán az MKP és az SZDP titokban megkötött egyezsége, melynek értelmében a két párt saját jelöl­teket állított a járási illetve a megyei főkapitányságok vezető posztjaira. Szélig Imre azzal indokolta pártja „pálfordulását", hogy az SZDP a kommunistákkal a választáso­kon szorosan együttműködött, ezért most cserébe a rendőrségi vezető állások betölté­sénél a szociáldemokratáknak teljesíteniük kell az MKP kívánságait. 60 De akárhogy nézzük is, mindez a korábbi megállapodás durva felrúgását jelentette; az FKGP, a PDP, de még az NPP is tiltakozott a munkáspártok eljárása ellen a törvényhatósági közgyűlésen, sőt az előbbi két párt képviselői felháborodásuk jeléül elhagyták az üléstermet. A kommunisták, a szociáldemokraták és a szakszervezetek képviselői azonban a határozatot megszavazták. 61 Nagy vihart kavart a választások előtti amúgy is feszült politikai életben a megye kettéosztásának belügyminisztériumi ötlete. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területe valóban a legnagyobb kiterjedésű megye volt akkoriban: hozzátartozott a mai Bács­Kiskun megye területének egy jó része is - ám a pártok ebben a kérdésben többé­kevésbé a status quo mellett foglaltak állást. Egyedül a Nemzeti Parasztpárt képvise­lői ajánlották alapos megfontolásra a felvetést a törvényhatósági bizottságban. A többi párt viszont egyetértett abban, hogy a megye kettéosztása sem közigazgatási, sem történelmi, sem gazdasági szempontból nem indokolt. A törvényhatósági bizottság ebben a szellemben felterjesztést fogalmazott meg a belügyminiszter felé, s talán en­nek is szerepe volt abban, hogy a megye területének „megcsonkítására" ekkor még nem került sor, noha a kérdés állandóan a levegőben lógott. 62 Apróbb területi változá­sok azonban mégis történtek: az Ideiglenes Nemzeti Kormány 4330/1945-ös ME ren­deletével Érd, Diósd, Sóskút, Százhalombatta, Tárnok nagyközségeket Fejér megyé­ből, a Szobi járást, Kösd nagyközséget és a penci körjegyzőséget Nógrád-Hont vár­megyétől Pest megyéhez csatolta. Viszont Érsekcsanád, Nemesnádudvar, Sükösd nagyközségeket Bács-Bodrog vármegyéhez, Boldog nagyközséget Heves megyéhez, Abony, Tószeg, Újszász és Zagyvarékás nagyközségeket Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez csatolták. Pest megye az elcsatolások ellen tiltakozott, ami Abony ese­tében eredményes is volt. 63 Ha a megye területi egységét érintő kérdésekről volt szó, az egymással egyébként éles ellentétben álló pártok általában félre tudták tenni ellen­téteiket. Az 1945-ös év őszén a választási előkészületek már erősen rányomták bélyegüket a megye politikai életének alakulására. A szavazás mindenütt békésen, rendben zajlott le, s az alispán értékelése szerint a közigazgatás is jól oldotta meg feladatát. Kevésbé 59 PML XVII. 1-a, b PMNB ir. A PMNB Hatos Tanácsa szept. 26-i ülésének jkv. 60 PML XVII. 1-a, b PMNB ir. A PMNB Hatos Tanácsa jún. 16-i ülésének jkv. 61 PML XXI. 2-a, b PPSKk m. Törvényhatósági Bizottságának ir. Köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvek, (a további­akban: Köz- és kisgy. jkv.) A Törvényhat. Biz. 1945. szept. 1 í-i ülésének jkv. 62 PML XXI. 2-a, b Köz- és kisgy. jkv. Az 1945. aug. 2-i törvényhatósági közgyűlésen került először szóba a téma. Később sokszor napirendre tűzik még a vármegye különböző vezető testületeinek ülésein. 63 PML XXI. 2-a, b Köz- és kisgy. jkv. Az 1945. aug. 2-i ülés jkv. 160

Next

/
Thumbnails
Contents