Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

ZÁBORI LÁSZLÓ: Politikai harcok Pest megyében 1945–1948 között

Harc a vezető posztokért Miután hosszú és időnként éles viták után a törvényhatósági bizottság összetételében a pártoknak sikerült megállapodniuk, a többi vármegyei vezető testület megválasztása már zökkenőmentesebben zajlott. A közigazgatási bizottságba az FKGP 3, a PDP 1, míg a többi párt és a szakszervezetek 2-2 tagot delegálhattak. A kisgyülésben pedig az FKGP 3, az MKP 4, a többi párt és a szakszervezetek 2-2 helyet kaptak.

52 Komolyabb összeütközés alakult ki viszont a polgári és a marxista erők között az alispán megválasztásának kérdésében. Kisgazda részről ugyanis azt hangoztatták, hogy mivel a megyében a gazdatársadalom többségben van, az alispánnak feltétlenül az FKGP soraiból kell kikerülnie, annál is inkább, mivel a főispán, Márkus Ferenc (aki 1945. április elején foglalta el hivatalát), a szociáldemokrata párt tagja. Ráadásul a Független Kisgazdapártot bátran és megalkuvás nélkül képviselő dr. Némethy Jenő a vármegyei nemzeti bizottság egy ülésén kifejtette: már csak azért sem lehet kommunista a főispán, mert e párt a „felszabadulás" óta igen sok túlkapást követett el, sőt helyenként fasiszta módszereket alkalmazott. A vármegyei nemzeti bizottság azonban végül - az FKGP tagok ellenszavazataival - elfogadta a kommunista párt részéről az alispáni posztra jelölt Házi Árpád személyét.

53 Éles vita alakult ki a pártok között a főjegyző kijelölése körül is. Az FKGP a párt tagját, dr. Noszlpoy Kálmánt szerette volna látni ezen a poszton, aki már évtizedek óta dolgozott a vármegyében és komoly közigazgatási szakembernek számított. Az MKP azonban semmiképp sem akart hozzájárulni az ő kinevezéséhez. Sőt, a frissen megválasztott alispán, Házi Árpád még lemondását is kilátásba helyezte arra az esetre, ha nem az ideiglenesen a főjegyzői tisztet akkor betöltő személy, dr. Károlyi József kap továbbra is bizalmat. A Polgári Demokrata Párt ebben a kérdésben a kisgazdákat támogatta, ám végül mégis a kommunisták álláspontja érvényesült. Noszlopy vármegyei másodfőjegyző lett.

54 Egyébként viszont a kommunista párt volt az, amelyik az éppen hivatalban levő tisztviselői kar megerősítését élesen ellenezte.

55 A járási főjegyzői helyek elosztása is a pártok közötti ellentétek forrásává vált. Közvetlenül a háború után a megye 17 járása közül csupán 3-ban maradt a helyén a régi szolgabíró, a többi elmenekült.

56 Később a helyi és a járási nemzeti bizottságok az adott körzetben fennálló politikai erőviszonyoknak megfelelően - igyekeztek a megüresedett tisztségeket betölteni. A vármegyei nemzeti bizottság, majd a törvényhatósági bizottság újjáalakulása után napirendre került ennek a kérdésnek a rendezése is. Az ügyben a vármegyei nemzeti bizottság érezte magát illetékesnek, főként azért, mert személyi kérdésről volt szó. Végül a vármegyei vezető testületekben is érvényPML XVII. 1-a, b PMNB ir. 1945. máj. 14-i törvényhatósági és nb. közös plenáris ülés jkv. PML XVII. 1-a, b PMNB ir. A PMNB Hatos Tanácsa márc. 30-i, ill. a PMNB plenáris ülésének ápr. 4-i jkv. Az FKGP kivételével az összes többi párt támogatta Házi Árpád megválasztását. Még a PDP is azon esetben, ha az alispán „nem pártemberként működik". PML XVII. 1-a, b PMNB ir. PMNB Hatos Tanácsa jún. 2-i ülésének jkv. PML XVII. 1-a, b PMNB ir. PMNB jún. 9-i ülésének jkv. PML XVII. 1-a, b PMNB ir. PMNB márc. 30-i ülésének jkv. 755