Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

ZÁBORI LÁSZLÓ: Politikai harcok Pest megyében 1945–1948 között

vánták tenni a képviselői helyek elosztásának kérdését az új törvényhatósági bizottságban.

47 Ám ezzel a pártok legfelsőbb vezetői végül is nem foglalkoztak, már csak azért sem, mivel április 26-án megjelent a korábbi ideiglenesnek szánt 14/1945-ös rendeletet felváltó, a közigazgatás újjászervezését elrendelő 1030/1945-ös törvény. Ez pedig mindenütt a helyi nemzeti bizottságok feladatává tette a pártok arányszámának megállapítását a képviselő-testületekben. (Ez a törvény bölcs döntés eredményeképp született, s nem csupán azért, mert egy terhet levett a sok közül az országos pártvezetőségek válláról, s azt alsóbb szintű pártközegek vállaira rakta; de főként azért, mivel a kialakult helyzet elfogadásán alapult: láttuk, sok helyen a körrendeletnek fittyet hányva amúgy is maguk a nemzeti bizottságok alakították ki az arányokat.) Végül is a vármegyei nemzeti bizottság a következőképp döntött. Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye törvényhatósági bizottságában 60 helyet kapott a kisgazdapárt, 45-45-öt az MKP és az SZDP, 35-35 mandátum jutott a Nemzeti Parasztpártnak és a szakszervezeteknek, s 20 képviselői hellyel kellett beérnie a PDP-nek. Ezt az elosztást azonban a Nemzeti Parasztpárt nem fogadta el, és öttel több helyet követelt magának. A többi párt elutasította az NP igényét, mire a parasztpárt képviselői kivonultak a nemzeti bizottság üléséről, ahol a kérdésben a végső döntést meghozták.

48 Az így megválasztott új törvényhatósági bizottság május 14-én megtarthatta alakuló ülését. A Pest Vármegyei Nemzeti Bizottság közigazgatási irányító szerepe ezzel megszűnt, és kezdetét vette e testület lassú sorvadása.

49 1945 első hónapjaiban tehát - egy-két kivételtől eltekintve

50 - Pest megye településein létrejöttek az új önkormányzati szervek, amelyek ugyan még a régi elnevezéssel, ám jórészt megváltozott személyi összetétellel láttak munkához. S bár nem egy korábbi elöljáró, képviselő a helyén maradt - az igazolások 1945 tavaszán a legtöbb helyen még nem kezdődtek meg

51 -, ám mégis a nemzeti bizottságokban fennálló politikai erőviszonyok „plántálódtak át" az új önkormányzati szervekbe. Ez pedig az adott helyzetben a községek és városok túlnyomó részében baloldali többséget eredményezett. A későbbiekben az igazolási eljárások és B-listázások általában a Horthykorszakban is helyükön volt képviselőket és elöljárókat érintették, az újonnan kinevezettek pedig többnyire baloldali beállítottságúak voltak, s így a baloldal erőfölénye az önkormányzatokban még tovább nőtt. Ez pedig a későbbiekben jelentősen megkönynyítette az MKP egyeduralomra irányuló törekvéseit. 47 PML XVII. 1-a, b PMNB ir. A PMNB márc. 30-i ülésének jkv. 48 PML XVII. 1-a, b PMNB ir. A PMNB ápr. 26-i ülésének jkv. 49 A törvényhatósági bizottság megalakulása után a PMNB egyeztető, kezdeményező, ellenőrző szerepet töltött be. Szerepe fokozatosan csökkent, az üléseket egyre ritkábban hívták össze. PML XVII. 1-a, b PMNB ir. A PMNB jkv. 1945-1948. 50 Majsajakabszálláson július l-jén, Tiszaújfalun július 12-én alakult meg a nemzeti bizottság. PML XVII. 1-a, b PMNB ir. 51 A nemzeti bizottságok április, májusi jelentéseikben általában még azt közlik, hogy településükön még nem működik igazolóbizottság. PML XVII. 1-a, b PMNB ir. 157