Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

ZÁBORI LÁSZLÓ: Politikai harcok Pest megyében 1945–1948 között

az újszásziak, ugyanis ők a „pártszervezés terén értékes munkásságot fejtettek ki", így több mandátumot kaptak, mint amennyire jogosultak lettek volna. A vármegye települései közül egyedül itt élvezett a Nemzeti Parasztpárt többséget a képviselőtestületben.

40 Megesett nem egy helyen, hogy még a körrendelet kibocsátása előtt egy-egy település nemzeti bizottsága az űj önkormányzati szerveket megalakította. Korábban láttuk, az év elején megalapított bizottságokban a baloldal befolyása igen jelentős volt, mivel a kommunisták voltak a leggyorsabbak és legaktívabbak a pártszervezésben, így azután a nemzeti bizottságokon belüli arányok érvényesültek ezekben a sebtiben létrehozott önkormányzati szervekben is. A vármegyei nemzeti bizottság körrendelete ezeken a településeken is új helyzetet teremtett, annál is inkább, mivel időközben jelentkeztek az újabb pártok is, s bebocsátást kértek a különböző vezető testületekbe, amelyek átalakítása így múlhatatlan feladattá vált. Jól példázza az elmondottakat mindaz, ami Dunavecsén történt. Itt a nemzeti bizottság már február 12-én megalakította az új képviselő-testületet. Igaz, nem minden vita nélkül, mert a falu református lelkésze azt javasolta, maradjon a régi önkormányzat hivatalában legalábbis addig, amíg a megye főispánja nem intézkedik az ügyben. Sőt a nemzeti bizottság egyik tagja nyilvánosan lemondott bizottsági tagságáról, mivel nem tudta, hogy a bizottság feladata az új önkormányzat felállítása, csupán „az lett nekik mondva" (!), hogy részük lesz az új képviselő-testület felállításában. Ám a tiltakozások ellenére is keresztülerőszakolták a vezető szervek megalakítását, amelyekben a kommunista párt nagy számbeli túlsúlyra jutott. A vármegyei nemzeti bizottság körrendeletének hatására azonban április 29-én újjáalakították a képviselő-testületet, melyben a négy párt, valamint a szakszervezetek 3-3 fővel képviseltették magukat.

41 Mint láttuk, a vármegyei nemzeti bizottság nem mindenütt tudta érvényesíteni a körrendeletben megfogalmazott törekvését, miszerint az egyes pártok és más társadalmi szervezetek és érdekképviseletek egyenlő számú képviselőt küldjenek az új képviselő-testületekbe. Ám ha mindenütt nem is, a települések többségében azért mégis így történt: igyekeztek valósággal kiporciózni az egyes pártoknak és más szervezeteknekjuttatandó képviselői helyeket, sőt még a vezető tisztségeket is. Igaz, valójában ez is baloldali többséget eredményezett, hiszen az SZDP és az NPP a legtöbb helyen a kommunista törekvéseket támogatta, míg a kisgazdapárt legfeljebb a csekély befolyással bíró Polgári Demokrata Pártot tekinthette szövetségesének.

42 (A PDP azonban kevés településen hozta létre helyi szervezetét, potenciális szavazói inkább a városi lakosság köréből kerültek ki.)

43 Jól megmutatkozott mindez olyan esetekben, amikor a nemzeti bizottság által megválasztott képviselő-testület szavazással választotta meg az elöljáróság tagjait. így történt például Dusnokon, ahol a március 8-án 40 Újszászon a képviselői helyeket a következőképp osztották el: 12 NP, 5 FKGP, 6 MKP, 17 szakszervezeti tag. PML XVII. 1-a, b PMNB ir. Az újszászi nemzeti bizottság jelentése. 41 PML XVII. 1-a, b. PMNB ir. A dunavecsi nemzeti bizottság jelentése. De pl. Kocsér községben is az nb. már január folyamán megalakította a képviselő-testületet, ám a körrendelet kibocsátása után újjáalakították azt, kiegészítve az időközben megszerveződött NP képviselőivel. Hasonlóképp történt Jászkarajenön is. Gombán viszont hosszas vita után úgy döntöttek, nincs szükség a képviselő-testület újjáalakítására. Az említett községek nemzeti bizottságainak jelentései. 42 KOVÁCS 1990.240. 43 HÁMORI 8. 155