Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

ZÁBORI LÁSZLÓ: Politikai harcok Pest megyében 1945–1948 között

többértelműsége. Pl. Fajszon a sajátos módon kisgazda többségű nemzeti bizottság azt írta a vármegyei nemzeti bizottság körrendeletére válaszul, hogy számukra az arányosság a pártok taglétszáma szerinti arányt jelenti, s így bizottságuk összetételén sem hajlandók változtatni, mivel a falu lakosságának többsége kisgazda. Véleményük szerint a körrendelet vonatkozó passzusa értelmezhetetlen, mert ha a pártok egyenlő arányban vannak képviselve, az nem arány, hiszen „így megtörténhetik az, hogy amelyik párt 3—400 tagot számlál, ugyanannyi képviselőt kap, mint amelyik pártnak csak 8-10 tagja van".

36 A pártok taglétszáma szerint osztoztak a képviselői helyeken nem egy településen, s mivel a falvakban sok helyen a kisgazdapárt volt számbeli túlsúlyban, így fölénye érvényesült ezeknek a községeknek a képviselő-testületeiben. 11 helyen alakult ki kisgazda többség a legfőbb önkormányzati szervben, míg 9 településen a kommunisták kerültek túlsúlyba.

37 Ez utóbbi általában azokban a helységekben következett be, ahol az FKGP nem működött. így Törökbálinton és Bagón csak az MKP helyi szervezete alakult meg az új önkormányzat megszervezésekor, Soltvadkerten és Áporkán pedig az MKP mellett a Nemzeti Parasztpárt szerveződött még meg. Rákosligeten, Rákoskeresztúron és Rákoshegyen az FKGP jócskán lemaradt a pártszervezésben az MKP és az SZDP mögött, s így ekkor nem is küldte még el képviselőit az önkormányzati testületekbe.

38 Kiskunhalason a három működő párt (MKP, SZDP, FKGP) 12-12 képviselőt jelölhetett, ám a szakszervezetek és más egyesületek, szövetkezetek, egyházak is részt kívántak venni a városvezetés munkálataiban. így végül 29 szociáldemokrata városatya mellett 16 kommunista, 15 kisgazda és 12 pártonkívüli foglalt helyet a város képviselő-testületében.

39 S bár ebben az esetben az érdekképviseletek és más egyéb nem pártelvű szerveződések részvétele az önkormányzatban a baloldal pozícióit erősítette, Újszász község baloldali többségű nemzeti bizottsága tiltakozott különböző szervezeteknek a képviselő-testületekbe történő bevonása ellen, hiszen az „öt demokratikus párt és a szakszervezetek módot adnak mindenkinek a színvallásra". Egyébként Újszászon is, figyelmen kívül hagyva a vármegyei nemzeti bizottság körrendeletét, úgy értelmezték a 14/1945-ös ME törvényt, hogy az arányos képviselet a pártok taglétszámának megfelelően alakítandó ki. Kivételt e szabály alól -jellemző módon - csak a kommunista párttal kapcsolatban tettek PML XVII. 1-a, b PMNB ir. A fajszi nemzeti bizottság jelentése. Kisgazda többség alakult ki az alábbi települések képviselő-testületeiben (zárójelben az egyes pártok képviselőinek a száma): Gomba - 8 FKGP, 3 NP, 1 PDP, 2 MKP, 2 párton kívüli; Érsekcsanád - 11 FKGP, 6 MKP, 8 NP, 1 SZDP, 4 független; Dunaszentbenedek - 23 FKGP, 3 MKP, 5 NP; Bátya - 19 FKGP, 5 MKP, 3 NP, 3 SZDP, 2 PDP, 4 szakszervezeti; Kisoroszi - 13 FKGP, 7 párton kívüli; Mogyoród 19 FKGP, 5 SZDP, 5 MKP, 3 független; Szalkszentmárton - 11 FKGP, 7 MKP, 6 NP, 4 a különböző érdekképviseletek részéről; Szigetbecse - csak kisgazdák találhatók a testületben, számuk nincs megjelölve; Tiszaújfalu - 6 FKGP, 10 szakszervezeti, 2 NP, 1 MKP, 1 SZDP; Telki - FKGP többség, de nincs számszerű adat; Zsámbék - 20 FKGP, 15 SZDP, 5 MKP. Az alábbi községek képviselő-testületeiben pedig a kommunista párt került fölénybe: Törökbálint - 18 MKP, 21 a „társadalmi rétegek" részéről; Soltvadkert - 20 MKP, 3 NP, 3 szakszervezeti, az egyházak és más társ.-i csoportok részéről néhány fő; Rákospalota - 6 MKP, 3 SZDP, 3 egyházi, 3 FKGP; Rákosliget - 3 MKP, 3 SZDP, 3 szakszervezeti, 3 ipartestületi tag; Rákoshegy - 3 MKP, 3 SZDP, 3 szakszervezeti; Kocsér - 16 MKP, 15 FKGP, 15 NP; Harta -7 MKP, 6 szakszervezeti, 6 FKGP, 1 párton kívüli; Áporka - csak MKP-tag a képviselő-testületben, számszerű adat nincs; Bag - csak MKP, számszerű adat nincs, PML XVII. 1-a, b PMNB ir. PML XVII. 1-a, b PMNB ir. De így volt ez Tökölön (ahol az MKP és az NP osztozott a képviselői helyeken), Bagón és Aporkán is. PML XVII. 1-a, b PMNB ir. A kiskunhalasi nemzeti bizottság jelentése. 154