Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

ZÁBORI LÁSZLÓ: Politikai harcok Pest megyében 1945–1948 között

tételének felülbírálására is. Ugyanis, mint a körlevél fogalmaz, „sokszor önkényesen történt a pártok közötti helyek elosztása". (Mint fentebb láttuk, ez sokszor tényleg így is volt.) S már ekkor utasítják a helyi nemzeti bizottságokat, hogy mindenütt hozzák létre a földigénylő, valamint az igazoló bizottságokat. De igazából e körrendelet az egyes bizottságok életébe leginkább azzal avatkozott be, hogy kimondta: az öt párt, valamint a szakszervezetek egyenlő arányban küldenek képviselőket az egyes testü­letekbe. Ezzel mindenki egyet is értett. A szakszervezetek ügyében azonban némi vita alakult ki. A kisgazdapárt ugyanis kifogásolta részvételüket a bizottságok munkájá­ban, mondván, a szakszervezetek, tagjai többnyire baloldali szimpatizánsok, sok eset­ben maguk is MKP- vagy SZDP-tagok, így e két párt kétszeres képviselethez jut a bi­zottságokban. Ilyen alapon a Gazdaszövetség részvétele ellen sem lehetne kifogást emelni - állították a kisgazdák. A többi párt azonban nem támogatta az FKGP állás­pontját, így végül a szakszervezetek helyet kaptak a nemzeti bizottságokban - a vár­megyei nemzeti bizottság által is jóváhagy ottan. Azokon a településen pedig, ahol egyik-másik párt helyi szervezete még nem szerveződött meg, társadalmi szervezetek vagy érdekképviseletek is bevonhatók a bizottsági munkálatokba - hangoztatja a PMNB körlevele -, ámde mégis úgy, hogy hatnál több párt és szervezet nem képvi­seltetheti magát. 29 Az önkormányzatok újjászervezése Mindezekben a kérdésekben - a szakszervezetek körül kirobbant nézeteltéréstől eltekintve - lényegében megegyezett az egyes pártok álláspontja. Az igazán nagy kérdés azonban a városi és községi önkormányzatok újjászervezésének ügye volt. A már többször idézett 14/1945. ME rendelet kimondta: a nemzeti bizottságoknak kell a helyi képviselő-testületeket újjáalakítani, mégpedig úgy, hogy „a társadalom minden rétege választás nélkül is arányos képviseletet nyerjen". 30 Igen ám, de mit jelent az arány? Mert ha ez a pártok egyenlő arányú képviseletét jelenti az egyes testületekben, akkor ennek az elvnek nem tett eleget a Budapesti Nemzetei Bizottság sem akkor, amikor április elején az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe küldendő képviselők párthova­tartozásáról döntött. A főváros ugyanis 16 kisgazda, 26-26 szociáldemokrata illetve kommunista, 6 polgári demokrata és 4 parasztpárti küldöttet, a szakszervezetek részé­ről pedig 22 képviselőt delegált az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. A kisgazdapárti Dr. Némethy Jenő hivatkozik is erre a Pest Megyei Nemzeti Bizottság március 30-i ülé­sén, amikor a helyi önkormányzatok újjáalakításának kényes témáját vitatták. Amikor ugyanis a budapesti nemzetgyűlési képviselet ügyét az országos pártvezetőségek tár­gyalták - így Némethy -, ígéret hangzott el, miszerint vidéken a parasztpártokat jut­tatják előnyhöz a nemzetgyűlési képviselők kijelölésekor, mégpedig olyan előnyhöz, mely a paraszti lakosság túlsúlyánál fogva e pártokat „arányosan" megilleti. Hová tették ezt az elvet most, a helyi önkormányzatok újjáalakításánál? - teszi föl a kérdést 29 PML XVII. I-a, b PMNB irk. A PMNB körlevele a községi és városi nemzeti bizottságokhoz. 30 MK 1945. jan. 4. A 14/1945. ME rendelet. 152

Next

/
Thumbnails
Contents