Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

ZÁBORI LÁSZLÓ: Politikai harcok Pest megyében 1945–1948 között

a kisgazda Dr. Némethy Jenő.

31 Ámde ezt az érvelést, bárha jogosnak is tűnt, a baloldali pártok könnyen visszautasíthatták a 14/1945-ös kormányrendeletre valamint arra hivatkozva, hogy a pártok feltételezett befolyását tekintetbe vevő „arányos" képviseletről szóló pártközi megállapodás csak a nemzetgyűlési választásokra vonatkozott, a képviselő-testületek megválasztására nem! Dr. Némethy azonban kitartott az álláspontja mellett - egyedül a bizottságban, még pártbéli képviselőtársai ellenében is. Sőt Dinnyés Lajos, a későbbi miniszterelnök felszólalásában eleve jelentéktelennek igyekezett beállítani e kérdést, mondván, nemsokára amúgy is választások lesznek, s azok tisztázzák majd a pártok közötti erőviszonyokat, addig pedig maradjanak csak az egyes pártoknak azonos képviseletet biztosító döntésüknél.

32 így is történt. Választásokat egyébként tényleg tartottak, helyhatósági választásokat azonban - Budapest és a környező települések kivételével - nem, így azután lényegében az itt megfogalmazott, és a baloldali pártokat tetemes előnyhöz juttató erőviszonyok érvényesültek a képviselő-testületekben, egészen a tanácsrendszer bevezetéséig, 1950-ig. így tehát a Pest Vármegye Nemzeti Bizottságának körlevele utasította a helyi nemzeti bizottságokat, hogy április 30-i határidővel alakítsák újjá a városi és községi képviselő-testületeket, mégpedig „szigorúan ugyanolyan egyenlő és arányos elv alapján..., ahogy azt a fent a nemzeti bizottságok jogszerű megalakítására vonatkozóan elrendeltük".

33 A Pest Megyei Nemzeti Bizottság körrendeletének kiadása után, a tavaszi hónapokban valóban megindul a nemzeti bizottságok újjászervezése is azokon a településeken, amelyekben e testületekben valamely párt túlsúlya érvényesült. Ahol pedig a bizottságok még nem szerveződtek meg, ott létrehozzák azokat.

34 Az egyenlő arányú képviselet elvét általában nem is kérdőjelezik meg sehol, talán azért sem, mert helyi szinteken is érezték, hogy a bizottságok szerepe feltétlenül csökkeni fog a jövőben. A vármegyei nemzeti bizottság körrendelete szerint - összhangban a 14/1945-ös ME. rendelettel - az önkormányzatok újjáalakítása után a bizottságok közigazgatási tevékenysége megszűnik, s csak politikai szerepük lehet a későbbiekben. (Elsősorban a pártok közötti összhang biztosítása, a választások, a jelölések előkészítése lesz a későbbi feladatuk, továbbá az ellenőrzés, bírálat és kezdeményezés - közelebbről körül nem írt -jogait kívánták számukra fenntartani.

35 (Ám a helyi képviselő-testületek létrehozása, az elöljáróságok megválasztása már nem folyt le ennyire zökkenőmentesen. Kétségtelen, a települések többségében igyekeztek a körrendeletben foglaltakat betartani, s ennek megfelelően a képviselő-testületekben az egyes pártoknak azonos számú helyet juttatni, s az elöljárósági tisztségeket is megpróbálták valamiképp arányosan elosztani. Ám nem mindenütt történt így, s ennek oka volt a fennálló jogbizonytalanság is, vagyis a 14/1945-ös ME rendeletben szereplő „arányos képviselet" 31 Források Budapest múltjából 1945-50. Szerk.: Gáspár Ferenc. Bp. 1973. 64. 32 PML XVII. 1-a, b PMNB ir. Az 1945. márc. 30-i PMNB-ülés jkv. 33 PML XVII. 1-a, b A PMNB körlevele. 1945. márc. 26. 34 A körlevél megjelenése után alakítják meg a nemzeti bizottságot Érsekcsanádon, Foktőn, Géderlakon, Kisorosziban, Majsajakabszálláson, Miskén, Mogyoródon, Nagykovácsiban, Páhin, Peszéradácson, Szadán, Szigetmonostoron, Telkin, Tiszaújfalun (itt a legkésőbb július 12-én). Másutt a nemzeti bizottságok már működnek, ám a körlevél kibocsátása után újjáalakítják őket a PMNB irányelvei szerint. Néhány községben az iratok alapján nem lehet megállapítani a nemzeti bizottság megalakulásának időpontját. (így pl. Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Monor és Orgovány esetében.) 35 PML XVII. 1-a, b PMNB ir. A PMNB körlevele 1945. márc. 26. 153