Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

PETRI EDIT: Egy elfeledett tábornok – Czetz János (1822–1904)

lalkozhat a hosszú útra a kolozsváriak „Kirándulási tervet" tesznek közzé „Czetz János 1848/49-beli honvédtábornok meglátogatására". Az utat 1903 márciusára tervezték: mondván: „A magyar nemzet e száműzetésben élő 80 éves öreg katonáját" meglátogatni hazafiúi kötelesség, s e célra adományokat kérnek. A lelkes felhívások nem hozzák a kívánt eredményt, a várt hivatalos meghívás is elmaradt. 1902 nyarán Czetz már olyan állapotba kerül, hogy a tervek mindörökre illúzióvá válnak. Buenos Airesben pusztító bronchitis és spanyolnátha járvány tört ki, mely Czetzet és leányát hoszszú hetekre ágynak döntötte. Orvosai tanácsára végképp le kell mondania dédelgetett tervéről: „hazámtól már oly régen távol és mégis a honvágy hatása folytán még mindig sajog a szívem ama tudattól, hogy idegen porban kell majd megnyugodnom. De talán nem is katona emberhez illő szentimentális hangulatban beszélek? Úgy van, nem katona dolog! De a katonának is van szíve és midőn így beszél, csakis annak a kis hústömeg sugallatának engedett" - írja 1902 októberében egyik utolsó levelében. 1904. szeptember 6-án teljesen megvakulva anélkül kellett meghalnia, hogy a Székelyföldet még egyszer láthatta volna. Hatalmas katonai pompával temették el a Buenos Aires-i Reccoleta temetőben. A halottasháznál Ricchieri argentin hadügyminiszter vezetésével felvonultak a fővárosban állomásozó katonai egységek parancsnokai, akiknek mindegyike a Czetz vezetése alatt álló katonai akadémián nyerte kiképzését: „Végnélküli kocsisor követte az elhunytat vivő kocsit és amikor a gyászmenet a temetőhöz szolgáló sétatérre fordult három század gyalogság sorfalat alkotott a gyászmenet két oldalán. A dobosok doboltak és a katonai zenekar gyászindulót játszott ... mindegyik század a szokásos díszlövést adta búcsúüdvözletül.

52 A temetésen a Buenos Aires-i osztrák és magyar kolónia együtt, teljes létszámban megjelent. Sírjába helyezték hazája utolsó üzenetét egy darab erdélyi földet, az aradi szabadságharcos emlékmű zászlójából egy darabot és az erdélyi havasokból származó havasi gyopár csokrot. Ezzel véget ért egy méltatlanul elfeledett és kellően nem értékelt életpálya, melynek összegezéséül álljanak itt a legilletékesebb Czetz tábornok napjainkig is ható érvényű meghatóan szép szavai: „Mert ki nem tudja - ha kissé analizálja is az 1848/49ben történteket - hogy a mai állami állapot csakis az akkori honvédsereg és vezérei áldozatkészségének, rendíthetetlen hazaszeretetének köszönhető - kimutatván a bámuló világ előtt, hogy mire képes a magyar.. ."

53 A Buenos Aires-i német nyelvű „Argentisches Tagblatt" 1904. szept. 7-i száma után közli németül a Pester Lloyd 1904. okt. 19. száma. Halála alkalmából spanyol nyelven részleteket adtak ki Bem erdélyi hadjáratáról 1850-ben írt müvéből. A füzet megtalálható az Országos Széchényi Könyvtárban az OB 42069 számon. Czetz János 1896. nov. 24-i levele Szongott Kristófhoz. Armenia 1903. 4. 112