Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Györgyi Csaba: Az 1956. évi Pest megyei földrengés
AZ 1956. ÉVI FÖLDRENGÉS... csuszamlások eltömték a földalatti vízerek nagy részét, illetve olyan mennyiségű iszap tolult fel a kutakba, hogy azokból már nem lehetett vizet nyerni.120 Az Országos Közegészségügyi Intézet Vízügyi Osztályának munkatársai vízvizsgálatot végeztek, majd elkezdődött a kutak megtisztítása és fertőtlenítése, továbbá figyelmeztették a lakosságot, hogy fogyasztás előtt az ivóvizet mindenképpen forralják fel. Szerencsére a mélyfúrású kutak között még akadt olyan, amelyik működött.121 Az élelmiszer-ellátás terén, az üzletek épületeiben és berendezéseiben, valamint az ott elraktározott készletekben is jelentős kár esett. Egy korabeli becslés szerint a kereskedelmet hozzávetőlegesen, korabeli értéken számolva, mintegy két és fél millió forintos veszteség érte. A földrengés után nem sokkal a községekben sátrakat állítottak fel, ahol kenyeret, és egyéb, alapvető fontosságú élelmiszereket lehetett kapni, Dunaharasztiban pedig gulyáságyúkat vetettek be a lakosság ellátására.122 Az élelmiszer minőségével és mennyiségével egyaránt gondok voltak.123 A Földműves-szövetkezetek igyekeztek ugyan biztosítani a lakosság ellátását, de a sorozatos panaszok azt mutatták, hogy az általuk árusított étel, legalább is Taksonyban, néha teljesen ehetetlennek bizonyult, ráadásul drága is volt.124 125 A környékbeli sütőüzemek a katasztrófát követő pár napban nem tudták biztosítani a kenyérellátást. Dunaharaszti nyolc, Taksony tíz üzeme - ebből hét renoválha- tatlanul -, valamint Szigetszentmiklós hat sütödéje esett áldozatul a földrengésnek. Ebben a térségben csak január 16-án, hétfőn indulhatott meg a kenyértermelés. Addig a Fővárosi Kenyérgyártól kapott százharminc mázsa kenyér elégítette ki a lakosság szükségleteit.123 A terület másik nagy ellátója, a Dabasi Sütőipari Vállalat is komoly veszteségekkel számolhatott. Az Örkényi üzemegység oldalfalán és hátsó részén repedések keletkeztek, így lehetetlenné vált a biztonságos termelés. A kár mintegy hetvenötezer forintot tett ki. Az egyik gyáli sütöde kéménye komolyan megsérült, s számos repedés keletkezett magán az épületen is, míg a másik üzem dagasztó-helyiségének a meny- nyezete nyílt szét, majd később be is omlott. A bugyi üzem is csak csökkentett termelésre volt képes, a legjelentősebb kár azonban az alsónémedi sütödét érte. Itt a 120 MNL-PML XXIII. 3-d-ll. Elemi csapás Pest-megyében c. irat, ikt. sz. n., d. n., 1. o.; Cím nélküli, tíz pontos intézkedési tervezet, Hárs Lajosné VB elnökhelyettes, ikt. sz. n., 1956. január 14., 1. o.; Nagy, 189. o.; Pető, 85. o. 121 NÉMETH, 18. o.; HELMÉCZY, 58. o.; MNL-PML XXIII. 3-d-ll. Jelentés Dr. Román József egészségügyi miniszter elvtárs részére, Dr. Balogh Mihály, ikt. sz. n., 1956. január 14., 2. o. 122 MNL-PML XXIII. 3-d-ll. Jelentés Dr. Román József egészségügyi miniszter elvtárs részére, Dr. Balogh Mihály, ikt. sz. n., 1956. január 14., 2. o. 123 MNL-PML XXIII. 3-d-ll. Jelentés a földrengés következményeiről, az okozott károk helyreállításának haladásáról, az MDP Pest Megyei Végrehajtó Bizottságának, Fekete Mihály VB-elnök, ikt. sz. n., 1956. január 25., 2. o.; Elemi csapás Pest-megyében c. irat, ikt. sz. n., d. n., 1. o.; Cím nélküli, tíz pontos intézkedési tervezet, Hárs Lajosné VB elnökhelyettes, ikt. sz. n., 1956. január 14., 1. o. 124 MNL-PML XXIII. 3-d-ll. Jelentés (Taksony), Mátyás Boldizsár osztályvezető, ikt. sz. n., 1956. február 18., 3. o. 125 MNL-PML XXIII. 3-d-ll., Földrengéssel kapcsolatos helyszíni kár felvétele, Dunaharaszti Sütőipari Vállalat, ikt. sz. n., 1956. január 16., 1-3. o. 62
