Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)

Györgyi Csaba: Az 1956. évi Pest megyei földrengés

gyárépület tetőszerkezete rácsúszott az új kemencére, amely ennek következtében, az üzemi kéményhez hasonlóan, több helyen megsérült.126

Az élelmiszer-ellátás mellett az egészségügy terén is krízishelyzet alakult ki, azonban ezt is sikerrel kezelte a közigazgatás.127 Bár számos egészségügyi intézmény szenvedett olyan szintű károsodást, hogy teljesen lehetetlenné vált az orvosok és a gyógyszerészek munkája, a földrengés után negyven percen belül a rászorulókat mégis elsősegélyben tudták részesíteni, illetve kórházba tudták szállítatni.128

Az egészségügyi ellátó szolgálat munkájából a honvédség is derekasan kivette a részét: január 20-ig öt mentőkocsit, három egészségügyi sátrat és egy orvost biztosítottak a katasztrófa-övezetben.129 130 131 Egyedül abban követtek el mulasztást, hogy a földrengést követő héten „hirtelen vonultak el, és így a polgári mentő és szakorvosi ellátás néhány órára nem volt megfelelően biztosított".lj0

A megyei tanács, a megyei kórház, a Vöröskereszt és a Köjál minden érintett községre kiterjedő, huszonnégy óránként váltott szakszolgálatot biztosított. Rendelkezésre állt a szükséges mennyiségű gyógyszer is. Az orvosok, gyógyszerészek és védőnők erejük megfeszítésével, éjjel-nappal hősiesen dolgoztak a szűkös körülmények között.

Dunaharasztiban a Kiosz helyiségében kellett átmeneti orvosi rendelőt kialakítani. Itt a későbbiekben egyszerre négy körzeti orvos is rendelt. Egy másik orvos: Dr. Budai György egy autóbuszban látta el a betegeket. Dunaharasztiban egyébként az orvosi rendelő és a gyógyszertár is olyan szinten károsodott, hogy nem is bajlódtak a helyreállításával, hanem egy másik helyen orvosi lakással is kibővített, új épületeket emeltek erre a célra, ugyanis a tanács vb a lakosság érdekeit szem előtt tartva úgy döntött, hogy az egészségügyi intézmények egy helyen kerüljenek kialakításra. Ezzel egy időben az orvosi szolgálatot is kibővítették, s Dunaharaszti véglegesen megkapta negyedik körzeti orvosi státuszát.

Eközben a járási főorvos egészségőröket rendelt ki Dunaharasztiba és Taksonyba azzal a külön figyelmeztetéssel, hogy a vizsgálatokat, illetve a féregtelenítése- ket ne zaklatásszerűen végezzék. Tetvetlenítésre - a kor szokása szerint DDT-vel - nem sokkal a katasztrófa után sort kerítettek, mivel a cigány lakosságot, sárkunyhóik összedőlése miatt, tömegszállásokon kellett elhelyezni. A gondos intézkedéseknek hála, járványos megbetegedések, eltekintve egyes szórványos esetektől, amelyek egyébként is elő szoktak fordulni, nem alakultak ki.1 31

_________________________________________________________GYÖRGYI CSABA

1

26 MNL-PML XXIII. 3-d-ll. A Dabasi Sütőipari Vállalat földrengés kárbejelentése, ikt. sz. n„ 1956. január 14., 1. o.

121 HELMÉCZY, 58. o.

128 HELMÉCZY, 53. o.; MNL-PML XXIII. 3-d-l 1. Elemi csapás Pest-megyében c. irat, ikt. sz. n., d. n., 1. o.; Cím nélküli, tíz pontos intézkedési tervezet, Hárs Lajosné VB elnökhelyettes, ikt. sz. n., 1956. január 14., 2. o.; SZABAD NÉP, 1956. január 13.; MNL-PML XXIII. 733-a. 2. kötet, 1956. április 19., 181. o.

12<l Németh, 18. o.

130 MNL-PML XXIII. 3-d-ll. Jelentés a földrengés sújtotta községek egészségügyi ellátásáról, ikt. sz. n., 1956. január 23., 2. o.

131 MNL-PML XXIII. 3-d-ll. Jelentés Dr. Román József egészségügyi miniszter elvtárs részére, Dr. Balogh Mihály, ikt. sz. n„ 1956. január 14., 1-3. o.; MNL-PML XXIII. 733-a.’2. kötet, 1956. április 19., 181-182. o.; HELMÉCZY, 54. o.; MNL-PML XX1I1. 733-b. 5. kötet, 1956. február 3., 15. o.

63