Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Györgyi Csaba: Az 1956. évi Pest megyei földrengés
AZ 1956. ÉVI FÖLDRENGÉS... Eleinte még volt építőanyag, csupán a logisztika terén mutatkoztak hiányosságok. Annak ellenére, hogy a Tüzép-telepeken a megnövekedett forgalomra való tekintettel a kiszolgáló személyzet létszámát megnövelték, a vasútállomásokra érkezett vagonokból mégis a rászorulóknak kellett kirakodni éjszaka az építőanyagot, mivel ezt a Tüzép már nem biztosította.104 105 A kiszolgáltatott lakosság kénytelen volt tehát éjnek évadján a kirakodásnál dolgozni, majd reggel kialvatlanul és fáradtan mehetett be a munkahelyére.103 Amikor éppen kevesebb anyag érkezett, verekedés is előfordult, hiszen „ minden vagon mészért, vagy dúcoló anyagért, nem is szólva a cserépről, harcot kellett folytatni, hogy az építkezés ne álljon meg”.106 Ahogyan erről korábban már szó esett, a kirakodás és a hazaszállítás költségeinek elszámolása mindvégig nyitott kérdés maradt.107 A tartalékok kimerülésével az emberek már a hazaszállítás fuvarköltségét sem tudták előteremteni, hiszen erre egy korábban már említett központi rendelet miatt állami kölcsönt nem lehetett fordítani, így a tégla a sok esetben telepeken halmozódott fel.1"8 Miután sok panasz érkezett a Tüzép munkájára, igyekeztek javítani az ellátás színvonalán.109 Az anyagkiutalás folyamata ettől függetlenül továbbra is nehézkes maradt. Az eljárás első lépéseként a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium helyi műszaki megbízottja igazolta, hogy a károsult személy lakóházának rendbehozatalához mennyi építőanyagra volt szükség. E javaslat alapján a helyi tanács vb kiutalta a Budapest-kömyéki Tüzép Vállalat érintett telepéről a meghatározott tételeket, külön megjelölve, hogy a kiegyenlítés készpénzzel vagy pedig OTP hitelből történik- e. A tanácsi kiutalás ellenében a helyi Tüzép-telep az anyagot az átvétel igazolása után kiszolgáltatta az igénylőnek.110 Érdemes megjegyezni, hogy akkoriban az építőanyagok általában hiánycikk számba mentek, s az ellátás az egész időszak során egyenetlen és akadozó volt.111 Megesett például, hogy megérkezett tíz vagon tégla, viszont hetekig nem volt cement és mész.112 Kényszermegoldásként kötelezővé tették a helyi tartalékok felhasználását, 104 MNL-PML XXXV. 11. 1., Tájékoztató jelentés a földrengésről, Béki József VB elnökhelyettes, ikt. sz. n., 1956. április 10., 2. o.; MNL-PML XXIII. 3-d-l 1. Előadás-vázlat, fejléc és ügyszám nélkül, tárgy nélkül, ikt. sz. n., d. n., 3. o.; MNL-PML XXIII. 733-a. 2. kötet, 1956. május 10., 189. o. 105 MNL-PML XXIII. 733-b. 5. kötet, 1956. július 2., 99. o. 106 MNL-PML XXIII. 3-d-l 1. Jelentés (Taksony), Mátyás Boldizsár osztályvezető, ikt. sz. n., 1956. február 18., 1. o.; Elemi csapás Pest-megyében c. irat, ikt. sz. n., d. n., 4. o. 107 MNL-PML XXIII. 733-a. 2. kötet, 1956. május 10., 189. o. 108 MNL-PML XXIII. 733-b. 5. kötet, 1956. augusztus 13., 112. o. 109 Meglepő fordulat: néha állítólag még be is csapták az embereket, bár erre a rendőrség nem talált konkrét bizonyítékokat. MNL-PML XXIII. 3-d-l 1. Jelentés (Taksony), Mátyás Boldizsár osztályvezető, ikt. sz. n., 1956,’február 18., 3. o.; MNL-PML XXIII. 733-a. 2. kötet, 1956. június 14., 198. o. 110 MNL-PML XXIII. 3-d-l 1. Tájékoztatás a földrengés sújtotta lakóházak helyreállításához szükséges anyagellátás bonyolításához, Somogyi Sándor, a BKM Tüzép Igazgatóság vezetője, ikt. sz. n., 1956. január 13., l.o. Szigetszentmiklóson 1957-ben építőanyagot csak földrengés- és árvízkárosultnak, illetve a helyre- állításban dolgozó kisiparosoknak szolgáltattak ki. MNL-PML XXIII. 833-b. 7. kötet, 1957. július 9., 8. o. '11 HelmÉczy, 57. o. 112 MNL-PML XXIII. 833-a. 7. kötet, 1957. október 30., 2. o.; MNL-PML XXIII. 733-b. 5. kötet, 1956. augusztus 13., 112. o. 60
