Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)

Györgyi Csaba: Az 1956. évi Pest megyei földrengés

például a bontásból keletkező, de még beépíthető anyagok újrahasznosítását, valamint tégla helyett a mésztejjel kötött, alacsonyabb költséggel és gyorsabban építhető, úgynevezett „csömöszölt” salakbeton falak építését.113 Ez utóbbi mellett a dunaharaszti tanácstagok még propaganda-tevékenységet is kifejtettek.114 115

Faanyag pótlására előre gyártott vasbeton gerendákat, illetve úgynevezett sa- lakbélés-testes födémet is alkalmaztak. Ezzel a módszerrel egy-egy kisebb lakóépület esetében akár 5 köbméter faanyagot is meg lehetett takarítani.113

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a mészüzemek magánkézben voltak, s az így előállított meszet a tulajdonosok csak kis mennyiségben értékesítették. Bár szóba került kézenfekvő megoldásként, de a Pest Megyei Tanács VB végül is elvetette ezeknek a kisüzemeknek a szükséghelyzet miatt történő kényszer-államosítását. A mészhiányhoz az is hozzájárult, hogy a mész akkoriban permetezésre is szolgált, illetve hogy magához a mészégetéshez is tüzelőre lett volna szükség, amelyből viszont nagyon kevés állt rendelkezésre a hideg hónapok során.116

Az anyagellátási problémák mellett a munkaerő frontján is adódtak gondok. Eleinte számos felajánlás, sok segítő kéz érkezett a földrengés sújtotta településekre. Ez azonban fokozatosan csökkent, s hamarosan az a helyzet állt elő, hogy az építési területeken már nem voltak elegen az újjáépítés tervszerinti ütemének tartásához. Amikor ehhez építőanyag-hiány is társult, a kisiparosok, akik egyébként is gyakran a megszabottnál magasabb áron dolgoztak,117 sok esetben csapot-papot otthagyva saját, addig elhanyagolt munkáik után néztek.118 Megesett az is, hogy négy kőművest magatartásuk miatt egyszerűen ki kellett tiltani Dunaharasztiból.119 Később, a nyári időszakban az aratás és cséplés munkálatai vonták el az embereket az egyre lassuló ütemű helyreállítási munkálatoktól.

_________________________________________________________GYÖRGYI CSABA

Élel

miszer-ellátás, egészségügy, oktatás

Katasztrófahelyzetben kulcsfontosságú a víz- és élelmiszer-ellátás folyamatos biztosítása. A földrengés sújtotta területeken ez fokozottan beigazolódott, amikor a vízszolgáltatásban komoly zavarok keletkeztek. Szigetszentmiklóson például a kutak nyolcvan százaléka, összesen háromszázhatvan kút vált használhatatlanná, mivel a

113 MNL-PML XXIII. 3-d-ll., Tájékoztató földrengés sújtotta terület helyreállítási munkáiról, Both Zsig- mond osztályvezető, ikt. sz. n., 1956. augusztus 2., 2. o. A földrengés és árvíz okozta károk helyreállításáról összefoglaló zárójelentés, Otz Loránd osztályvezető, ikt. sz. n, 1958. január, 5. o.

114 MNL-PML XXIII. 733-a. 2. kötet, 1956. május 10., 190. o.

115 MNL-PML XXIII. 2. 36. kötet, 1956. május 25., 351. o.

116 MNL-PML XXIII. 2. 36. kötet, 1956. június 20., 345. o.; MNL-PML XXIII. 733-b. 5. kötet, 1956. július 2., 98. o.

117 Az 5./1956. VKGM rendelet pontosan meghatározta a katasztrófa utáni helyreállítások során felszámítható órabéreket, s a dolgozóknak járó egyéb juttatásokat, illetve kedvezményeket.

118 HELMÉCZY, 55. o.; MNL-PML XXIII. 2. 36. kötet, 1956. június 20., 344. o.; 37. kötet, 1956. szeptember

12., 437. o. és 38. kötet, 1956. október 15., 177. o. Az is előfordult, hogy több munkát jegyeztek fel, mint amennyit ténylegesen elvégeztek. MNL-PML XXIII. 705-b. 8. kötet, 1956. február 13., 2. o.; MNL-PML XXIII. 733-b. 5. kötet, 1956. február 3., 13. o.

119 MNL-PML XXIII. 733-b. 5. kötet, 1956. augusztus 13., 111. o.

61