Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)

Rőczei Lívia: „…Hős az, aki itthon becsületesen élni tud.” – Drágaság Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 1914–1915-ben

HŐS AZ, AKI ITTHON BECSÜLETESEN ... annak, hogy a kényszerhelyzetet jogosulatlan vagyoni előnyök szerzésére kihasználni akarókkal szemben súlyos következményű megtorlással éljen. ”216 A helyi hatóságok mellett a kormány tevékenységét is figyelemmel kísérték az újságokban. Érdekes azonban, hogy a megyei vezetés, így például az alispán mun­kája iránt mintha kevés érdeklődést tanúsítottak volna, annak ellenére, hogy az e po­zícióban lévők meghatározó szereppel bírtak a háborús gazdaságpolitika véghezvitelében, alakításában. 1915-től kezdve az alispánok tevékenységének legna­gyobb szeletét a kormány gazdasági rendelkezéseinek végrehajtása, valamint a lakos­sági élelmezés megszervezése jelentette.217 A kabinet megítélése sem volt egységes. Kalocsán például a kormányt véde­lembe vették a helyi elöljárósággal szemben, látva a liszttel való ellátás körüli anomáli­ákat. „Ne hivatkozzanak miniszteri rendelkezésekre! Ilyen gyalázatosságot ne takargassanak magas rangú egyének hivatalos tekintélyével! Ekkora visszaélésre a felsőbb hatóság sohasem adhat megbízást" — háborogtak.218 „A vezető államférfiak [...] mindent elkövetnek, hogy a háború súlyos következményei egyre könnyebbek legyenek. ” - biztatták a népet Vácon is.219 A Félegyházi Hírlap szintén azzal próbálta megnyugtat­ni olvasóit, hogy a kormány meg fogja akadályozni az élelmiszerek árával való vissza­éléseket, és akár hatósági kényszert is hajlandó alkalmazni ennek érdekében.220 A súlyosbodó körülményeket, a visszásságokat megélve azonban egy idő után fellobbant a harag a központi végrehajtó hatalommal szemben is, az élelmiszerek rossz minősége és hiánya kikezdte az állampolgári lojalitást. Legalábbis a Közérdek­nél - amely egyébként is a legszókimondóbb újságnak mutatkozott a tanulmányhoz felhasznált megyei lapok közül - egy idő után meglehetősen kormányellenes irányvo­nalat képviseltek: „Nem az a baj, hogy nem volna Magyarországon elég élelem, ha­nem az, hogy a kormány és a közigazgatás képtelennek bizonyult arra, hogy a meglévő élelmiszerek egyenletes és igazságos fölosztásáról gondoskodjék. ”221 „Igen üdvös volna, ha a földművelődésügyi miniszter [...] nem etetné meg az ország egész kukoricakészletét a Kispesti járás lakosságával. ”222 ,, Odafönt a minisztériumokban csak gyártják a nagyszerű rendeleteket, de, hogy enni adjanak a népnek, hogy liszthez juttassák, ahhoz nincs tehetségük. ” - morgolódtak.223 A Közérdek a kormány és nagyvállalkozók viszonyát is elemezte, össze­játszással gyanúsítva meg őket '.„Nálunk Magyarországon minden lehetséges, itt szabadon garázdálkodnak a háború uzsorásai, még a kormány is segít nekik eb­ben. hallatszott a zúgolódás. ”224 Sőt, fenyegetően figyelmeztették is a kabinetet arra, hogy ha továbbra sem lesz változás, akkor esetleg a miniszterelnökség, a belügyminisztérium és a földművelődésügyi minisztérium épülete is arra a sorsra 216 Nagykőrösi Újság, 1914. augusztus 2. 217 Puskás 707. o. 218 Kalocsai Néplap, 1915. május 1. 2,9 VÁCZI Hírlap, 1915. február 14. 220 Félegyházi Hírlap, 1915. január 10. 221 KÖZÉRDEK (Erzsébetfalva), 1915. április 24. 222 Uo. 1915. június 12. 223 Uo. 1915. június 19. 224 Uo. 1915. július 24. 94

Next

/
Thumbnails
Contents