Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Rőczei Lívia: „…Hős az, aki itthon becsületesen élni tud.” – Drágaság Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 1914–1915-ben
juthat, mint a csepeli községháza, amelynek az elégedetlen tömeg zúzta be az ajtóit és az ablakait.225 ____________________________________________________________RŐCZEI LÍVIA Következmények A csepeli események igazolják, hogy a gazdaság abnonnális helyzete zavargásokban is megmutatkozott. Csepelen 1915 júniusában a vásárlók a piaci árusokra, majd a rendőrökre támadtak rá. Utána a községházát vonták „ostrom alá”: nemcsak az ablakokat törték be és az ajtókat vették ki a helyükről, hanem a menekülő községi képviselőket is kövekkel dobálták meg.226 Újpesten 1915 februárjában adtak hírt egy tüntetésről. Egy fűszeres bolt elé nullás liszttel teli kocsik érkeztek, ám a fűszeres nem akart adni belőle az összegyűlő asszonyoknak. A feldühödött nők összeverték a kereskedőt, majd a polgármesterhez vonultak.227 Márciusban szintén Újpesten, újfent megtámadtak egy kenyeres kocsit, a kocsist lerángatták az ülésről, a kocsit pedig feldöntötték. Ezzel egyidejűleg pedig mintegy 50 munkás a városháza elé vonult tüntetni.228 A zavargások mellett a háborútól, a kormány politikájától való elfordulás passzív jelei is meglátszódtak. Egy idő után sokszor már mind a jótékonyságra, mind a takarékosságra intő figyelmeztetésekre gunyoros reakciók érkeztek. Az oly fontos jótékonyság, adakozás kapcsán a Váczi Hírlap például felháborodva jegyezte meg: „Ha tegnapról mára a legfontosabb élelmi cikkek ára 20-30 fillérrel emelkedik, akkor az állam ne számítson a társadalom erszényére. ”229 Szentendrén 1915 januárjában már el is apadtak a hadikórháznak juttatott adományok, ennek okát pedig az akkoriban különösen elharapódzó drágaságban látták.250 A spórolást illetően pedig csak azt a kérdést lehetett feltenni, hogy ha egyébként sincs miből vásárolni, illetve nincs mit enni, akkor miről lehet még lemondani. „ Takarékoskodjunk a kenyérrel és használjunk kukoricalisztet. Jó, spórolunk és belenyugszunk a kukoricalisztbe is, de hol van a kenyér és a kukoricaliszt? Sehol. [...] Ne hámozzuk le a burgonyát. Jó. De hol a burgonya? Kevés, nagyon kevés és az is méregdrága. Akinek van felhalmozott lisztkészlete odahaza, az fogyassza azt. Jó. De kinek van odahaza lisztje?’’-23' írta a Közérdek, mutatva, hogy a magas árak, az élelmiszerhiány a háborúból való kiábrándultsággal is együtt jártak, és ennek tünetei — a lapok kontrollja ellenére-még a sajtóban is jól láthatóan megmutatkoztak. 225 226 227 228 229 230 231 225 Közérdek (Erzsébetfalva), 1915. június 12. 226 Uo. 1915. június 12. 227 Újpest És Vidéke, 1915. február 28. 228 Uo. 1915. március 14. 229 VÁCZI Hírlap, 1914. december 6. 230 Szentendre és Vidéke, 1915. január 31. 231 Közérdek (Erzsébetfalva). 1915. márc. 6. 95
