Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Rőczei Lívia: „…Hős az, aki itthon becsületesen élni tud.” – Drágaság Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 1914–1915-ben
HŐS AZ, AKI ITTHON BECSÜLETESEN ... itt van. Megszületett az eszmegyártók agyában az olcsón kitermelt jó tanács: neveljünk minél több csirkét! Ugyan jó uraim, hát komprimált levegőből fel lehet azt nevelni?! Költöttek, neveltek valaha csirkét? Tudják mi a sárga kása ára? Vettek már kukoricakását a piacon? Az ocsút nem őrlettük-e már bele a kenyérlisztbe? ”198 Szintén központi kezdeményezésekre terjedtek a különböző takarékoskodásra való felhívások, spórolási ötletek is. Például a vallás- és közoktatásügyi miniszter a királyi tanfelügyelőségek útján fordult a lelkészekhez és a tanítókhoz, hogy világosítsák fel a lakosságot a közélelmezéssel és takarékoskodással kapcsolatban.199 A takarékoskodás szintén a háborús kötelességek teljesítését jelentette, a háborús részvétel érzetét adta. Rengeteg ezzel kapcsolatos frázissal próbálták meggyőzni a lakosságot az önmegtartóztatás fontosságáról, előnyeiről:,, lássák be a családok, hogy hazafiúi kötelesség lemondani a fehér kalácsról. ”200 „A háború igen sok kötelességet ró a haza polgáraira. Ezek közül egyik kiemelkedő az, hogy takarékoskodjunk a liszttel és kenyérrel. ”201 „Akiben van emberies érzés, az most igényeit a legszűkebbre szállítja le. ”202 203 Vagy, ahogy a Kispesti járás főszolgabírója összefoglalóan megfogalmazta: „ Ilyen háborús időben még a gyomorral is takarékoskodni kell. ”2<b Vélemények - a hatóságok és a kormány tevékenysége Az újságok igyekezték feltárni és megérteni a katasztrofális helyzet okait. Megnyugtató, kellően alátámasztott indokokkal, illetve a háborús helyzet és célok által motiválva talán az egyre elharapódzó zúgolódás is mérsékelhető lett volna. De ehelyett sokkal inkább csak értetlenséggel tudták szemlélni a negatív változásokat. „A mai viszonyok közt, amikor a régi készlet tart, egyáltalán nem indokolt még az élelmiszerek árának aránytalan emelése” - méltatlankodtak Cegléden.204 Még fájóbb lehetett azzal szembesülni, hogy a drágaság esetleg nem a rossz termés miatt következett be, „ hanem az okozza, hogy a vidéki árusok mindent összevásárolnak a közönség elől. ”205 Ez utóbbi problémának a megoldásában a hatóságok segíthettek, így a lapok is nagy várakozással fordultak feléjük. Azonban gyakran kellett szembesülnie azzal az elkeseredett lakosságnak, hogy az elöljáróik nem tettek semmit az egyre inkább elharapódzó drágaság ellen, így a kereskedők és árusok a korlátozó, tilalmazó intézkedések dacára teljesen zavartalanul árusíthattak. így történt például Cegléden206 vagy Erzsébetfalván is, ahol szintén tétlenül szemlélte a község vezetősége az élelmiszerproblémákat.207 „A védtelen fogyasztó közönség kész préda a hatóságok gyengesége és 198 FÉLEGYHÁZI hírlap, 1915. március 21. 199 Nagykőrösi Újság, 1915. március 28. 200 Félegyházi Hírlap, 1915. január 31. 201 Uo. 1915. február 7. 202 CzeglÉd, 1915. április 25. 203 Közérdek (Erzsébetfalva), 1915. február 20. 204 Czeglédi Közlöny, 1914. augusztus 2. 205 Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1915. szeptember 1. 206 Czeglédi Közlöny, 1914. augusztus 16. 207 KÖZÉRDEK (Erzsébetfalva), 1915. április 3. 92
