Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Rőczei Lívia: „…Hős az, aki itthon becsületesen élni tud.” – Drágaság Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 1914–1915-ben
ROCZEI LÍVIA Nagykőrösön szintén igyekeztek népszerűsíteni a zöldségtermesztést. Mindezt az olasz és a délvidéki zöldségbehozatal megszűntével is indokolták. Mind a katonaságnak, mind a hadi kórházaknak, illetve a városoknak szüksége van élelemre, ami biztosítja azt, hogy elkeljenek a megtermelt készletek - hangoztatták. „ Talentum a termelésre nézve nem hiányzik a körösi embernél, az útmutatáshoz könnyen igazodik. A munkát nem sajnálja, ha megfelelő hasznot érez ki utána. Földünk van jó, kereskedelmi hírnevünk emelkedőben. Munkaerőnk megcsappant az igaz, erős férfikarokban érzékeny a hiány, de a zöldségtermesztés körül az asszony és a leánykéz az igazi számottevő és ez rendelkezésre is áll a szükséges mérvben. ”191 A zöldségtermesztéssel, kertműveléssel összefüggő kérések ez esetben is eltérő hatást váltottak ki a megye különböző területein. Újpesten a polgármester hívta fel a város lakosságát, hogy termeljenek kerti veteményeket.192 Gróf Károlyi László fel is ajánlott 35 katasztrális hold földet ingyen a segítőbizottságnak e célra,193 és Újpesten megkezdődött a hatósági földművelés.194 95 Ugyanígy Cegléden is arról számoltak be, hogy gazdálkodást folytatnak a gróf Károlyi Gyulától pár éve vásárolt birtokon.193 Erzsébetfalván viszont, úgy tűnik, a Közérdek hiába igyekezett több cikkben meghonosítani a kertművelést. A kudarcot mutatja az is, hogy az üres telekkel rendelkezők közül hárman sem a községnek, hanem inkább a fővárosnak ajánlották fel a használaton kívüli földdarabjukat.196 Pedig kétségtelen, hogy a Közérdeknek több ötlete is volt arra, hogyan lehetne a településen bevezetni a zöldségtermesztést. Az újság azt tanácsolta, hogy a község béreljen erre megfelelő területet, majd a földet a haszon feléért adják tovább bérbe. A bérlők pedig egy, a konyhakertészethez értő felügyelő irányításával művelnék azt meg. A munka előnyeként említették azt is, hogy a kamasz fiúk, illetve az asszonyok és lányok szintén el tudják végezni. Sőt, a községnek is lehet belőle haszna, ha drágábban adja bérbe a földet, mint amennyit fizet érte, bár javasolták, hogy akár haszon nélkül is átengedhetik azt művelésre. A későbbiekben is sürgette az újság, hogy az olvasók termesszenek zöldséget a kertjükben, és kérték, hogy azok, akik üres telekkel rendelkeznek, levelezőlapon jelentkezzenek a szerkesztőségben.197 A kudarc oka pont a drágaság lehetett - az embereknek hiányzott a kezdőtőkéjük az öngondoskodás megkezdéséhez. Legalábbis erről tanúskodnak a Félegyházi Hírlap szenvedélyes szavai. ,, Tanácsolják nagyban, hogy’ minél több zöldséget termeljünk! Nagyon szép és jóravaló tanács. A duggatni való hagymamag literje meghaladta már az egy koronát. A szép jelszavak hirdetői ugyan dugdostak-e már életükben apró ágyakba hagymamagot s kiszámították-e, hogy a föld bére, a beléje tett trágya, a reá fordított munka meghozza-e a maga dús jövedelmét?! [,..]A csirkekeltés ideje is 191 Nagykőrösi Újság, 1915. február 21. 192 Újpest és Vidéke, 1915. február 28. 193 Uo. 1915. március 21. 194 Uo. 1915. március 28. I95CZEGLÉD, 1915. november 28. i96KÖZÉRDEK (Erzsébetfalva), 1915. március 6. 197 Uo. 1915. április 3. 91
