Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Rőczei Lívia: „…Hős az, aki itthon becsületesen élni tud.” – Drágaság Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 1914–1915-ben
ROCZE1 LÍVIA Az étkezési szokások megváltozása Mivel több fontos alapanyag megvásárlása is gondot jelentett, az étkezési szokások is átalakultak.9" Ahogyan az már a fentiekből is kiderült, főként a hús fogyasztásáról kellett lemondania a Pest megyei lakosságnak. Az emiatt keletkező rezignáltság következtében a 2.357/1915. ME számú rendelettel bevezetett hústalan napokat felháborodás helyett inkább már gúnyosan fogadták. A rendelet alapján kedden és pénteken tilalmazták a marha-, borjú- és a sertéshús árusítását, illetve forgalmazását, valamint az ezekből készült ételek felszolgálását.95 96 Ennek visszhangja többek között az volt, hogy felesleges tiltani egyes napokon a hús vásárlását, hiszen a húsról való lemondás már enélkül is megtörtént. „ Újpesten alig keltett valami nagyobb érdeklődést vagy emóciót és azt hisszük, máshol is így volt, mert az egész intézkedésnek nem sok értelme a húsfogyasztás csökkentésének szempontjából. A jómódúak, akiknek a húsdrágaság eddig nem okozott valami nagy gondot, ezután is éppen úgy megeszik naponta a maguk obiigát húsadagját, mint eddig tették. Legfeljebb a kormányrendelet által korlátozott keddi és pénteki napokra előtte való napon szerzik be a friss húst. [...] marad még egy egész csomó állati hús, melyeket szabad fogyasztani bármely napon. Ilyenek a baromfi, a hal. Ezeknek az ára azonban ma oly magas, hogy szegényebb ember még álmában sem ehetik ilyesmit. A kevesebb pénzzel rendelkezők számára csupán a marha- és sertéshús melléktermékei maradnak, mint szalonna, zsír, disznósajt, kolbász, máj, tüdő, zsigerek stb. Ezekre egyáltalán nem szab tilalmat a kormányrendelet. Azonban e tekintetben a kormányrendeletet már rég megelőzte a lehetetlen magas régiókig szökött drágaság. ” - hangzott az Újpest és Vidéke reakciója.97 „Ma már a családok ott tartanak, hogy nem a hústalan napok számát növelik meg, hanem a hét napjai közé a koplaló napokat illesztik be. " - kontrázott a Félegyházi Hírlap szeptemberben.98 Az egyes alapanyagokat helyettesíteni próbálták, ha volt mivel. így szóba került a megszokott húsfélék másokkal történő pótlása is. A Szentendre és Vidéke a lóhús behozatalát javasolta a hatóságoknak, a helyzetet javítandó.99 100 101 Pest Vármegye Gazdasági Egyesülete a községekhez intézett körlevelében, a hadügyminiszter álláspontjával egyetértve a juhhús fogyasztását propagálta a marhahús helyett. A Kalocsai Néplap a felhíváshoz főzési tanácsokat is fűzött arról, hogyan lehet eltüntetni a birkaízt."10 A Házinyúltenyésztők Országos Szövetsége pedig a nyúl fogyasztás érdekében lépett fel, kérve a gazdát, hogy a „a nemzeti érdekekre való tekintettel fokozott mértékben fogjon a tenyésztéshez. Természetesen a propaganda itt is jelentkezett, 95 Bővebben: SALY. 96 A m. kir. minisztérium 1915. évi 2.357. ME számú rendelete, a húsfogyasztás korlátozásáról. 97 Újpest És Vidéke, 1915. július 11. 98 Félegyházi Hírlap, 1915. szeptember 26. 99 Szentendre és V idéke, 1915.január31. 100 Kalocsai Néplap, 1914. november 7. 101 Félegyházi Hírlap, 1915. február 7. 79
