Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)

Rőczei Lívia: „…Hős az, aki itthon becsületesen élni tud.” – Drágaság Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 1914–1915-ben

ráadásul inkább a rossz minőségű lisztet használták a sütéshez, valamint a megengedettnél több burgonyát kevertek hozzá, a méretcsökkenésről nem is beszélve.87

Történtek próbálkozások a lakossági tiltakozás visszafogására. Szentendrén például azon zsörtölődtek, hogy bár a kenyérliszt „ a fővárosinál sokkal jobb minőségű, nagyobb tápértékű és ízletesebb, de a mi szegény népünk igényeit még sem elégíti ki, jóllehet tehetősebb és módosabb emberek teljesen megvannak vele elengedve. ”88 Halason szintén úgy vélték, hogy ott elviselhető a kenyér a budapestihez képest.89 Februárban még Kalocsán is azt hangoztatták, hogy a kukorica- és búzalisztből készült kenyér „jóízű és élvezetes kenyér akkor, ha el tudják készíteni. ”90

A morgolódó asszonyokat különféle receptekkel igyekeztek rávezetni, hogyan dolgozhatnak a háborús liszttel. A Kispesti járás főszolgabírója például próbasütést tartott a kukoricalisztből, és ennek alapján azt állapította meg, hogy igenis lehet belőle jó kenyeret készíteni. Szerinte a hiba az lehetett, hogy a háziasszonyok nem ismerik a megfelelő sütési módot, ezért a főszolgabíró azt tervezte, hogy röpcédulákon fogja terjeszteni a receptet.91 Az újságok is hozzájárultak a sütés háborús technikájának ismertté tételéhez, több lap közölt tanácsokat arról, hogyan kell kenyeret előállítani az új lisztből.92

Kiskőrösön is védelembe vették a malmokat és a pékeket a zúgolódó asszonyok vádjaival szemben, a nők felelősségére helyezve a hangsúlyt az eredménnyel kapcsolatban. „ bizonyos az, hogy a nem sikerült kenyereknek tényleg az illető iparvállalat rossz munkája, machinája vagy bűnös visszaélése az oka? Határozottan merjük állítani, hogy - nem. [...] Hanem igen is oka lehet a silány, hibás minőségű gabonából őrölt liszt, a sikértartalom hiánya, és ami néha legkörültekintőbb gazdasszonnyal is megtörténhetik, a kenyértészta kimunkálása körül elkövetett tévedés. adtak magyarázatot a rossz kenyerekre.93

A hadi kenyér elfogadtatását szolgálta az is, hogy egyben a propaganda egyik eszközévé vált. Annak szimbólumaként jellemezték, hogy általa mindenki - az öregek, a nők és a gyerekek is — részt vesznek a háborúban. Ennek révén óriási, közös szolidaritásban élhetnek, valamint a fogyasztása egyben az egyenlőség érzetével is megajándékozza az embereket, lévén, mindannyiuknak ugyanaz a kenyér jut.94

HŐS AZ, AKI ITTHON BECSÜLETESEN ...____________________________________

87 Gödöllői Hírlap, 1915. október 3.

88 Szentendre És Vidéke, 1915. május 9.

89 Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1915. június 16.

90 Kalocsai Néplap, 1915. február 17.

91 Közérdek (Erzsébetfalva), 1915. június 19.

92 Uo. 1915. január 1 .„Hogy a kenyér jól sikerüljön, ahhoz mindenekelőtt két feltétel szükséges. Az egyik az, hogy a tésztát közvetlenül akkor tegyük a szakajtóba, amikor a pékhez visszük, a másik, hogy a pék is azonnal vesse be a jó meleg kemencébe. " Hangsúlyozták, hogy a dagasztásnál a megszokottnál kevesebb kovászt kell használni, hogy ne legyen túl meleg a víz, illetve valamivel több vizet kellett tenni a szokásosnál gyengébb kenyértésztához.

93 Kiskőrös és Járása, 1914. október 11.

94 Nagykőrösi ÚJSÁg, 1915. február 28.

78