Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Berényiné Kovács Gyöngyi: Az 1838. évi árvíz és hatása Ráckeve környékén
BERÉNYINÉ KOVÁCS GYÖNGYI meddig fog eltartani. Alázatos véleményem szerint, azonban a szépséget csak akkor lehet feláldozni, hogyha így lényeges eredményt érünk el. ”uu Lászlóffy Woldemár, aki sokat írt az árvíz műszaki hátteréről, jó száz évvel később a gátépítést, a szennyvízrendezést, és a város feltöltését tüneti gyógymódként írta le. Az „ oki orvoslás ” csak a Duna szabályozása lehetett. Ezt elősegítette a Dunai gőzhajózás megindulása, fejlesztése.101 102 1839-ben a Lánchíd építésével vette kezdetét a Duna szabályozása. Győry Sándor terveinek megfelelően összeszorították a folyamot. így már a jég nem tudott felhalmozódni.103 Az Országos Építési Főigazgatóság a nádor rendeletére már 1838- ban hozzáfogott a főváros és környékén a Duna-szakasz szabályozásához. 1838. június 20-án Andrássy György,104 105 Gömör és Kishont vármegye főispáni helytartója pályázatot hirdetett a Duna fővárosi árvizeinek megelőzése és a város újjáépítése tárgyában. A beérkezett öt pályamunka nem felelt meg a pályadíj feltételeinek. Az első számú pályázat célja a soroksári ág feliszapolása volt, ami nagy melléfogásnak tűnt. A második munka egy fokkal jobbnak bizonyult, a Csepel-szigetet a Duna bal partjához akarta csatolni, s ez jónak tűnt a szigetbeli lakosság számára. Sőt, a Duna medrének összeszorítása a hordalékmozgás szempontjából is megfelelő volt. Wieser András tervezete volt az egyetlen, amely a pályázat kiírásának megfelelően az árvizek történetét is részletezte. Mikovinyi Sámuel régi térképét vette munkája alapjának, bár ezen Soroksár még nem volt jelölve. Ezen kívül az 5. tüzérség ezred Pest-Buda 1838-as rajza segítette munkáját.103 Ő is fontosnak tartotta a Soroksá- ri-Duna-ág elzárását. A negyedik munka ezen is túlmutatva a promontori szakaszt kotrással mélyítette volna, a zátonyok miatt. Az ötödik beérkezett munka a Soroksári- Duna-ág örök időre történő elzárásán kívül a Kopaszi-zátonyt sarkantyúval a parthoz kívánta kötni.106 Az értekezéseket a bírálatokkal, valamint Gáty és Győry ,, Értekezések Budapestnek árvíz elleni megóvásáról” című dolgozataival együtt jutalmazták és kinyomtatták.107 Győry Sándor keserű szavai örök igazságot rejtenek: „hazánkban a javaslatok felett nem szakértők, hanem politikusok határoznak. ”108 Lámm Jakab terve a Duna szabályozásáról is Andrássy pályázatára íródott. Szerzője ugyan beküldte, de a határidő akkor már lejárt, így nem bírálták. Mégis 101 BÁRTFAI, 1. sz. melléklet. 102 Lászlóffy, 218. o. ío:i Gerlóczy-Dulácska, 21.0. 104 A Magyar Tudományos Akadémia igazgató tanácsának tagjai Széchenyi István, Vay Abrahám és Károlyi György és gr. Andrássy György voltak. Nem ismerjük Andrássy árvíz alatti szerepét, korabeli források nem emlékeztek róla meg, a család iratait külföldi levéltárak őrzik. Kaján, 350. o. 105 Wieser 43 éve nem volt Pesten, a munkát 70 éves korában készítette. A következő bejegyzést hagyta az utókorra munkájával kapcsolatban: „ Xtégcsak annyit szeretnék kérni, hogy a kivitelezhetetlen javaslataimat, és a rajzaim áttekinthetőségét illető esetleges hibáimat koromnak és csekély helyismeretemnek tudják be jó indulattal, mivel én ezt a művet csupán részben régen összegyűjtött régi térképek alapján, részben pedig új, az áradás után megjelent tervezetek és írások alapján állítottam össze, mindenesetre a legjobb tudásom szerint, és ily módon úgy hiszem, hogy a versenykiírás minden kérdését megoldottam. ” Kaján, 79. o. 106 Uo. 348. o. 107 Lászlóffy, 219-222. o. 108 Uo. 222. o. 41
