Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Berényiné Kovács Gyöngyi: Az 1838. évi árvíz és hatása Ráckeve környékén
AZ 1838. ÉVI ÁR VÍZ ÉS HA TÁSA... lényeglátó megállapítást tartalmazott, miszerint csak a Pest-Buda alatti teljes Duna szabályozása nyújthat a fővárosnak védelmet az árvizekkel szemben. Bár technikai megoldása - ideiglenesen beszerelhető fagát — nagy folyókra alkalmatlan, korszerű terve mégis a mérnöki gondolkodás szép példája.109 A Duna szabályozásával nemcsak a falvakat, városokat, hanem annál sokkal magasztosabbat, az embert és az államot is megmenthetjük és megőrizhetjük. Másodlagos hasznot jelentett a hajózás megkönnyítése. Ha a folyómeder megfelelő magasságot ad az alacsonyabb partoknak, megfelelő mélységet a sekélyebb helyeknek, megszabadítja a folyót az összes homokpadtól, megtisztítja valamennyi veszélyes tönktől és cölöptől, ezzel a hajózást is biztonságossá teszi. A folyószabályozás jövőre gyakorolt hatását a gyárak, manufaktúrák, gőzmalmok, gőzüzemű konyakfőzdék, finomító üzemek létesítésében látta, amelyek hihetetlen ipari fejlődést jelentenek. A szabályozással számításai szerint 200 000 holdat nyerhettek volna a mezőgazdaság számára. De véleménye szerint nem a földterület nyerésén vagy elvesztésén van az igazi hangsúly. A mocsarak és ingoványok az egészségre és az éghajlat minőségére gyakoroltak hatást. Gyakori halálok volt az ingoványos, mocsaras területeken a váltógáz és a merevgörcs. így igen termékeny területek és vonzó vidékek néptelenedtek el teljesen.110 Az 1840. évi IV. te. országos bizottságot küldött ki, amely áttanulmányozta az Országos Építési Főigazgatóságnak a Duna szabályozása tárgyában a Helytartótanácshoz intézett jelentéseit, és más folyószabályozási terveit. Vásárhelyi terve szerint a Duna szabályozása 8 948 149 Ft, míg a Száva és a Kulpa rendezése további 500-500 000 Ft költséget jelentett volna. Az 1839-es és 1840-es tervek a Vízrajzi Múzeumban mindmáig megtalálhatóak.111 Ezek szerint az országos szerv a Soroksári-Duna-ágat akarta elzárni. A nádor egyik szakértője, Paleocapa velencei építési főigazgató és Mitisz bécsi építési tanácsos véleménye szerint ez az ág nyitva is maradhatott. A szabályozás költségeinek fedezése a négy szereplőre, Pestre, Budára, Pest megyére és az országra hámlt. De mindegyik a másiktól várta el a nagyobb önrész kifizetését. Győry írta 1844-ben: ,JVémellyek tudni szeretnék, mennyibe kerülne folyó vizeink szabályozása, és mennyi idő alatt végezhetnék be. Erős kívánat, kivált mielőtt még csak egy mérföld is egy igazitandó egész folyamra kiterjedő rendszeres munkálatokkal szabályzva nincs (...) Itt nincs ezen sóvárgó kérdésnek helye: mibe kerül? Hanem ennek: szükséges-e múlhatatlanul oltalmunkra... majd keserűen hozzátette... azóta ismét hat év múlt el. ”112 1845-ben a Helytartótanács kiküldött egy királyi biztost, hogy a főváros is szálljon be a szabályozás költségeibe. 1847-ben István nádor a Közlekedési Bizottság elnökének Széchenyi Istvánt nevezte ki. Az 1848. évi XXX. te. 4§-a a felsorolt előzményekre támaszkodva oldotta meg a Soroksári-Duna-ág szabályozását. 109 Kaján, 102. o. 110 Uo. 114-116.0. 111 LÁSZLÓFFY, 222-224. o. 112 Fejér, 80. o. 42
