Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Berényiné Kovács Gyöngyi: Az 1838. évi árvíz és hatása Ráckeve környékén
/íz 1838. EVI ÁRVÍZ ES HATASA... ingóságaikat próbálták kimenteni.47 Csepel alatt másfél órára megállt a víz, kiáztatta a gátat, és másnap elöntötte a falut.48 A fő- és alszolgabírók utasítást kaptak a megyegyűléstől, hogy haladéktalanul keressék fel járásaik, kerületeik víz alá került részeit, vegyék fel a bajbajutott települések elöljáróival a kapcsolatot, s mindig a naprakész állapotról tájékoztassák a megyegyűlést.49 Az árvízi hajós, Wesselényi naplójában olvasható a következő bejegyzés a fent leírtak alátámasztására: „ A megromlott kutak rossz vize elronta ’ gyomromat s ez nem igen hagya aludni. A Jelenkor számára a kormány részéről, eddig tett lépések s rendeletek felől rövid jelentést írtam, s ezt Helmeczyhez vittem. A Duna partjain fekvő helységek állapotja felől szomorú hírek váltották fel egymást. Én javasoltam, hogy küldetnék a Csepel szigethez legalább egy gőzhajót eles éggel s a menekvőkfelvételére és hogy mennénk a gőzhajóval több nagyobb és kisebb hajók és csolnakok, melyek a sziget víz alatt lévő helységeihez evezhessenek. Dubraviczky is ezen a véleményen volt, de gőzhajót még most sem kapott s dereglyét is csak négyet. Főszolgabíró Eckstein Rudolfot rendelte menni. Ezen expedícióval, mely reggel vala indulandó- készeknek jelentettük magunkat elmenni az Eckstein parancsa alatt én és Wechstein Laci....Dubraviczky azt mondta, jobb lesz ha én nem megyek, itt talán többet használhatok. ”50 Az árvíz után a Csepel-sziget területét a jelentés szerint Echstein Rudolf szolgabíró nem tudta tutajon bejárni, mivel jég zárta el.51 52 53 54 55 56 57 Két nagy kompot és egy dereglyét Tétényben hagytak a Duna partján, azzal, hogy a jég elvonulása után majd fel lehet vontatni. A kárfelmérést a Csepel-sziget területén gyalogolva folytatták tovább.72 A Promontor alatti hidat is elsöpörte a jegesár és a Buda felőli utat is beborította a jég, napokra elzárta az áradás a környék falvait a külvilágtól.73 Tökölnél a partokon egymásra halmozódó jégtáblák újra csak a csónakokon való menekülést és mentést akadályozták meg.74 Tétény lakosai is alig tudták életüket menteni. Makádot és Szigetszentmártont szintén még napokkal az árvíz után is nehéz volt megközelíteni ajég miatt.77 Szigetcsépen a lakosság egy része a templom padlására menekült a visszaemlékezések szerint.76 Szigetszentmártonban a templomba is behatolt a víz, s azt is megrongálta.77 Szigetszentmiklóson is jelentős kár keletkezett, szinte a teljes települést Csepelhez hasonlóan romba döntötte a fékevesztett folyam. Miután házaik lakhatatlanná 47PMLIV.3-c/l. 1838: 1091 13. f. 48 Uo. 3. f. 49 Uo. 6. f. 50 RUBINYI, 1938. 45. o. Vö. ASZTALOS, 73-75. o. 51 PML IV. 3-c/l. 1838: 1091 13. f. 52 Uo. 53 Uo. 35-38. f. 54 TRATTNER, 106. o. 55 LÁSZLÓFFY, 212. O. 56 Ladányi, 212. o. 57 Uo. 220. o. A templomot Krisztina főhercegnő 1788-ban építtette. 32
