Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Berényiné Kovács Gyöngyi: Az 1838. évi árvíz és hatása Ráckeve környékén
AZ 1838. ÉVI ÁRVÍZ ÉS HATÁSA... megállítására/1 Az általam vizsgált terület pusztulását azonban az ún. Kopaszi-zátony is okozhatta, ugyanis kiszélesítette a folyómedret, ami elsődlegesen a víz csekély eséséhez vezetett, másodlagosan a hordalék lerakását és a jégtakaró hihetetlen meg- vastagodását segítette elő.32 A pusztulás okai között meg kell említeni azonban a Közép-Duna gazdag szigetállományát, valamint a Felső-Duna jeget megbontó áradását egyaránt.33 Az 1837/1838. év telén kemény hideg volt, sok hóval. Az álló jég 1838. január elején elérte Pestet és Budát, ahol a víz mozgását lassították a széles kanyarulatok, ahol a jég is könnyen megrekedt, ezért a vízszint könnyen megemelkedett és átlépte a partot. A víz január elején elöntötte Buda akkori külvárosait, a Vízivárost és a Rácvárost. '4 Budafok, Tétény, Érd, Dunaföldvár, Paks és Kalocsa alacsonyabban fekvő része víz alá került. Január végén enyhült a hideg, az álló jég megmozdult, a torlaszok erősödtek, a jég ráült az ún. Kopaszi-zátonyra. A víz 4,5 méter magasra emelkedett a megrekedt jégtömeg fölé. A Soroksári-Duna-ágban lévő jégtorlaszt mozgásba hozta, a víz utat talált, de ismét jégtorlaszba ütközött, ami fölé 1,75 méterrel emelkedett. A víz a bal parton kilépett a medréből, elöntötte Kunszentmiklóst, Szabadszállást, Fülöpszállást és környékét.35 A Csepel-szigeten csak a magasabb dombok álltak ki a vízből, ár alá került Csepel, Szigetújfalu, Szigetbecse és Makád is.’6 1838. február 13-án jelentette a megye a Helytartótanácsnak, hogy ajég ösz- szeállt a Hármas-szigettől Budakesziig. 1838. január elején sok eső esett, ami rövid távon jót tett ugyan a mezőgazdaságnak, azonban a később megáradt folyó nemcsak a szántóföldeket árasztotta el, hanem néhány házat is magával sodort. 5 7 Ekkor a Helytartótanács a következő intézkedést hozta: „ ...minek utána rendkívüli víz áradás miatt méltán tartani lehetne, hogy nemcsak a Duna mellett fekvő helységek hanem más helyek is veszedelmeztetek...az áradásnak kitett házak trágya és homokból ideiglenesen készített töltések által biztosítassanak... ”38 Vásárhelyi Pál, a kor egyik kiemelkedő vízépítő mérnöke, a Nemzeti Tudós Társaság levelező tagja, az ún. Duna-mappáció munkálatai, valamint a műszaki bravúrnak számító aldunai szabályozás vezetője már március 4-én felhívta a figyelmet az árvízveszélyre: „ A folyamnak leírt állapotára való tekintettel valóban alapos aggodalmat gerjeszt, hogy a tavaszi olvadással, ha a jég indulás nem kedvező körülmények között megy végbe, még nagyobb áradások fognak bekövetkezni, ha például a felső Dunavidéken meleg esőzések állnának be, minekelőtte az alsóbb részeken a Duna zaja megindulhatna. Azért valóban javallható, hogy Pest városa a lehető nagyobb árak 31 32 Lászlóffy, 179. 0. Uo. 33 Uo. 34 Pintér, 13. o. 35 Ihrig, 161. o. 36 Lászlóffy, 209. o. 37 MNL-PML IV. 3-c/l. 1838:724. 38 Uo. 1838:262. 30
