Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Berényiné Kovács Gyöngyi: Az 1838. évi árvíz és hatása Ráckeve környékén
AZ 1838. ÉVI ÁRVÍZ ÉS HATÁSA... náddal és füzfacserjével átszőtt területté alakították. Az utak és révek, melyek a kereskedelem fontos alapját jelentették, szintén elhanyagoltak voltak.16 A Duna szabályozása 1838 előtt Az ármentesítés, folyószabályozás szükségessége nem érződött a 18. századi elejei Csepel-szigeten. A ritka településhálózat miatt a gyér számú lakosság jól meg tudott élni az ártéri gazdálkodásból, a kereset-kiegészítést pedig a nádvágás, vadászat és halászat jelentette.17 A Dunán két árvíztípus különíthető el. Az ún. zöldárért részben a májusi esők a felelősek, valamint az, hogy az Alpok magasabb régióiban a gleccserek alján emelkedő hőmérséklet megolvasztja a havat.18 A jeges ár, amit az olvadás és tavaszi esők okoztak, néhány kivételtől eltekintve19 általában enyhébb lefolyású volt. Veszélyessé akkor vált, ha a jégtorlódások miatt a vízszint magasra emelkedett. A Kopaszi- zátonyon feltorlódó jég 1732-1838 között 13 esetben okozott árvizet.20 A Pest megyei Duna-szakasz árvízvédelmi feladatainak megoldása már a 18. század dereka táján felmerült. A mélyebb fekvésű területeket már csak azért is elöntötte a víz, mert a gátakat, földhányásokat és vízlevezető árkokat senki sem gondozta.21 A 19. század derekáig a megyegyüléseken határoztak az árvédelmi töltések építéséről, mivel azok általában több ember birtokát védték, a töltések vezetését pedig a helyi érdekek és szempontok szabták meg. A megyegyűlések a döntések meghozatalakor nem gondoltak a folyó árvízvezetésének egységességre és folytonosságára, vagy a szemközti töltések távolságára.22 Az 1770-es években már rendszeres medertisztítási munkálatokat végeztek a hajózás érdekében a Duna egész Pest megyei szakaszán. Bállá Antal Pest megyei mérnök több térképet is készített, de a szabályozási munkálatok végrehajtását a malomtulajdonosok ellenállása megakadályozta. Bállá szakvéleményeiben hiába hangoztatta felelősségüket az áradásért, illetve a folyómeder feltöltéséért. Az okozott károkat malomcsatomák és árapasztó csatornák építésével próbálta ellensúlyoztatok23 Az 1799. évi árvíz után kiépítették a soroksári védgátat.24 25 A Duna szabályozása 1804-től folyamatosan napirenden volt a megyegyűléseken, mégsem valósult meg a csatornarendszer a Soroksári-Dunaág mentén,"3 annak ellenére, hogy a Helytartótanács maga is kötelezte a megyét a megfelelő védgát kiépítésére.26 16 MNL-PML XXVII. 108. László Géza: A Csepelsziget fénykora. 8. o. 17 DÓKA, 1978.359-360. o. 18 Ihrig, 158. o. 19 Az 1838. évi pontosan egy ilyen kivétel. 20 Ladányi, 109. o. 21 MNL-PML XXVIII. 108. László Géza: A Csepelsziget fénykora. 6. o. 22 Uo. 23 Uo. 24 Gerlóczy—Dulacska, 20. O. 25 Patroné, 243. o. 26 Uo. 243. o. 28
