Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Berényiné Kovács Gyöngyi: Az 1838. évi árvíz és hatása Ráckeve környékén
,, Jön az árvíz! jön az árvíz! hangzók, S tengert láttam, ahogy kitekinték. Bf.rényiné Kovács Gyöngyi Az 1838. ÉVI ÁRVÍZ ÉS HATÁSA RÁCKEVE KÖRNYÉKÉN Több mint 175 évvel ezelőtt, 1838 márciusában hatalmas árvíz pusztított végig a Csepel-sziget településein. Az elemi csapások előrejelzésére és kivédésére az időjárás szeszélyeinek kiszámíthatatlansága miatt a ma embere is csak részben képes, különböző csúcstechnológiai védelmi rendszerek kiépítése mellett. Akkor vajon majdnem kétszáz évvel ezelőtt milyen lehetőségük volt a hétköznapi embereknek, s amikor a biztosító még csak részben sem enyhíthette a károkat, milyen erő kellett, hogy túlélje a túlélhetetlent, amikor végig kellett néznie, hogy addigi élete minden munkája a természet martalékává vált! A dolgozat témagyüjtése során egyik kedves professzorom szavai jutottak eszembe: „Még mennyi tintát lehet elfolyatni az 1838. évi pusztító árvíz történetéről, hatásairól!” Valóban számos szempontot lehet és kell figyelembe venni a téma feldolgozása során. Történeti földrajzot kedvelő levéltárosként igyekeztem az események ismertetése1 2 3 mellett a terület vízrajzi adottságait is megvizsgálni. Emellett fontos feladatomnak tartottam, hogy a vizsgált területen élők kárairól hiteles képet adjak, sőt az árvíz mindennapi életükre gyakorolt hatásait elemezzem a rendelkezésre álló források alapján. Nem tekinthetek el az intézménytörténeti háttér feltárásától sem, ezért állitottam össze a megye földmémökeinek, térképészeinek névsorát a tanulmányhoz csatolt adattárban. Historiográfia Az árvíz irodalmában külön kell választani a vízügyi szempontból készített, esemény- történetet leíró munkákat, illetve a gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányokat, melyek összetettebb, szerteágazóbb kutatómunkát igényelnek. Az eddigi feltárások többsége leíró jellegű volt, ez elsősorban a vízügyben jártas szakemberek vizsgálatait, elemzéseit jelentette. ’ A további kutatók különösen az építéstörténetet részesítették 1 Petőfi Sándor: A Tiszánál. 2 Az árvízről magáról a korabeli sajtó, napló-töredékek, a Pest-Pilis-Solt vármegyei közgyűlési jegyző- könyvi bejegyzések, valamint a kárösszeírások alapján tudunk hiteles képet adni. 3 Ihrig (szerk.), 159-163.0. 25
