Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Berényiné Kovács Gyöngyi: Az 1838. évi árvíz és hatása Ráckeve környékén
AZ 1838. EVI ÁRVÍZ ES HATASA... előnyben. A gazdaság- és társadalomtörténeti kérdések feltárására is történt próbálkozás, de a károk nagyságának tisztázása ez esetben is elmaradt.4 Természetesen pontos források hiányában valóban nehéz megállapítani a korabeli népesség nagyságát vagy akár leírni az épületek típusát és megbecsülni azok számát. A pusztítás abszolút és relatív mértékének meghatározásához azonban az adatgyűjtésnek ki kell térnie az emberáldozatok mellett az elhullott állatok számára és használhatatlanná vált termőterületek nagyságára is, de az ehhez szükséges források, az anyakönyvek és kárfelmérési iratok elemzésével egyelőre még senki sem foglalkozott. Az összeomlott és megsérült épületek számadatai is eltérőek a fennmaradt forrásokban, hasonlóan a károk pénzben kifejezett nagyságához. A katasztrófa kultúrtörténeti hatásait sem vizsgálták még, pedig számos értékes naplót, levelezést, emlékiratot őriznek a hazai közgyűjtemények. Közvetett adatokat rejtenek a különböző hagyatékok, útleírások, tárgyi és ikonográfiái emlékek, sőt a különböző szempontok alapján készült emlékkiállítások katalógusai is. A Soroksári-Duna-ág természetföldrajzi jellemzése Budapest és Rácalmás között terül el a Duna magyarországi szakaszának - a Csallóköz után — második legnagyobb szigete. Hossza 58 km, szélessége 4-9 km. Legszélesebb pontja Szigetszentmiklósnál, legkeskenyebb pedig Szigetújfalu és Szigetszentmárton között mérhető.5 A folyó századokkal korábban 20 lábbal mélyebben folyt, így a vizsgált terület az áradástól biztonságban volt, de lassanként szélesedett, fenekét eliszapolta, majd feköltötte.6 A hatalmas víztömeg Buda alól kiérve szétterjeszkedik, a síkságon folyása lassul, hordaléka nagy részét lerakja. A Kőbánya-Soroksár-Csepel-Budafok- Tétény vonalon a Pilis hatalmas darabjai követhetőek nyomon, a Duna kiérve a budai hegyek alól ennek az elpusztult mészkőpadnak roncsaiba ütközött.7 A szigetet két Duna-ág fogja közre, nyugaton az Öreg- (vagy Nagy)-Duna, Keleten a Soroksári- (Ráckevei) Duna. A Duna esésének fokozatos csökkenése alakította ki a folyón tapasztalható különleges morfológiai helyzetet, a felső-dunai kavicshordalék ugyanis így már nem jutott el az alföldi Duna-szakaszra, sőt, az árvíz is csak homokot szállított le erre a területre. A Duna fenekét ma is jégkorszakbeli kavics borítja, amely mozdulatlan, kemény fedőréteget alkot.8 A Csepel-sziget egész területe alacsonyan fekszik, csak valamivel magasabban a Duna átlagszintjénél, így a nagy áradások rögtön döntötték.9 A vizsgált folyószakaszra jellemző, hogy sik területen, ún. kígyókanyarulatok mentén sebesen folyik. A víz a partokra 90 foknyi szög alatt csapódik, a kanyarulat belső szegletére nagy erőt J Trattner, 100-112. o. 5 MNL-PML XXVII. 108. László Géza: A Csepelsziget fénykora. 11. o. 6 Gerlóczy-Dulacska, 19. o. 7 MNL-PML XXVII. 108. Teleki András: A Ráckevei Duna üdülőkörzet néhány földrajzi kérdése. 1-4. o. 8 Ihrig, 155-158. o. 9 MNL-P XXVII. 108. Teleki András: A Ráckevei Duna üdülőkörzet néhány földrajzi kérdése. 4. o. 26
