Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Balázs Gábor: A filoxéra-járvány és a homoki borászat fellendülése Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében
BALAZS GABOR Nézzük most meg, milyen változásokat idézett elő a filoxéra az általunk vizsgált területen. A földművelésügyi miniszter 1897. évi jelentése megyénként adta meg a filoxé- ra által elpusztított területeket. Ebben azt olvashatjuk, hogy PPSK vármegye felső részén 68 872 kát. h.-at tett ki a filoxéra előtti szőlőterület, a kórokozó által elpusztított pedig 25 563 kát. h.-at. A vármegye alsó részén a filoxéra előtti szőlőterület 37 004 kát. h. volt, a kórokozó által elpusztított szőlőterületről azonban a jelentéskészítő nem rendelkezett adattal. Mindent egybevetve azt látjuk, hogy a filoxéra előtti szőlőterület összesen 666 820 kát. h., a filoxéra által elpusztított szőlőterület pedig 391 214 kát. h. volt az országban.1’8 Tekintsük meg az egyes települések művelési ágak szerinti megoszlását is. Ha a Duna-Tisza közén olyan települést keresünk, ahol a szőlő aránya legalább 10%-ot tett ki, 1895-ben mindössze 5 ilyet találunk: Szigetújfalut, Orszentmiklóst, Nemesnádudvart, Szigetszentmártont és Rádot. 1913-ban már 29 az ilyen települések száma: Szigetújfalu, Szigetcsép, Öttömös, Csátalja, Bácsalmás, Kiskőrös, Szigetszentmárton, Orszentmiklós, Borota, Pusztamérges, Izsák, Tápióbicske, Bátmonosdtor, Apostag, Ráckeve, Soltvadkert, Kunbaja, Tököl, Rém, Nemesnádudvar, Vaskút, Kecel, Alpár, Jánoshalma, Nagykáta, Csávoly, Ecser, Tápiószele és Csömör.68 69 A számszerű növekedés mellett a szőlőterületek arányának nagyfokú emelkedése is feltűnő. Amíg 1895-ben az ötödik helyen lévő település szőlőterületének aránya a község mezőgazdaságra hasznosítható földjéből alig több mint 10%-ot foglalt el, addig az 1913. évi „ötödik helyezett” település földjének ötödrészét már szőlők borították.70 A vármegyén belüli gazdasági változások irányára jellemző, hogy a Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd nagy kiterjedésű homokterületein fejlődő szőlő- gyümölcstermesztéshez felzárkózott Halas, Kiskőrös, valamint Soltvadkert szőlészete. Ezeken a településeken az „úribirtokosok” gazdálkodása volt a jellemző. Ezzel szemben a kisparasztság lendítette fel a Bácsalmáson folyó termelést, Izsák mind kiterjedtebb szőlőtermelése mögött pedig a helyi lakosság és a Tisza mellékéről, valamint a filoxérától tönkretett területekről odatelepülök munkája áll, akik az eladósodott birtokok felparcellázásából megszerzett homokon találtak megélhetést maguknak. Itt a birkalegelőkön, a sivár futóhomokon 1909-re, tehát mindössze néhány év leforgása alatt a szőlő kiterjedése eléri a 2871 kát. h.-at. Cegléd határában az 1300 holdas csemői erdőt 1896-ban kát. h.-anként 79 Ft-ért parcellázták fel. A folyamatok valós értékének meghatározásához tudnunk kell, hogy ekkoriban 1 q búza ára 8 Ft, a bor pedig hl-enként 10-15 Ft-ba került.71 Jellemző a vizsgált mezőgazdasági változásokra a hegyi és a síkvidéki szőlők arányának módosulása. Fontos tudnunk, hogy a filoxéra előtt a hegyi és a síkvidéki szőlők aránya kb. 11:1 volt, a felújítással ez 1:1 -re módosult, a síkvidéki szőlők mintegy 90%-a pedig immúnis homokra került.72 Ami Pest megyét illeti, a filoxéra páratlan 68 Feyér, 131.o. 69 Pintér 1983, 168. o., valamint saját számítások alapján. 70 Uo„ valamim saját számítások alapján. 71 Feyér, 182-183. o. 72 Feyér, 184. o. 251
