Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Balázs Gábor: A filoxéra-járvány és a homoki borászat fellendülése Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében
A FILOXÉRA-JÁRVÁNY ÉS A HOMOKI BORÁSZAT... A táblázatból az látszik, hogy egészen az első világháborúig jelentős változások történtek a gazdálkodásban, és azok a legdrámaibb mértékben az egykori vármegye déli, ma Bács-Kiskun megyéhez tartozó részén mentek végbe. A táblázatból kitűnik az is, hogy 1895-ben a legnagyobb szőlőterület Bács-Kiskun, Baranya és Pest megyében volt. A nagyarányú alföldi homoki szőlőtelepítések révén 1913-ra a mai Bács-Kiskun megye területének szőlészete megőrizte vezető helyét (78 182 kát. h.), a második helyre azonban teljesen érthető módon a mai Pest megye került (53 014 kát. h.). A harmadik helyet Tolna vármegye foglalta el. Az összterülethez képest is e három vármegye szőlőterületei voltak a legjelentősebbek: Bács-Kiskun (5,46%), Tolna (5,03%) és Pest (4,70%) volt a sorrend. A fíloxéra miatti hatalmas méretű szőlőtelepítés következtében azonban a Duna-Tisza közén a hagyományos, hegyvidéki szőlő- termesztés nehezen talált magára." Ha szőlőterület változását megyei bontásban nézzük, akkor Bács-Kiskun megye esetében azt látjuk, hogy az 1895-ös adatokat 100%-nak tekintve 1913-ban 211,1%-ra nőtt a szőlők aránya, Pest megye esetében pedig az arány 177,5%.63 64 A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei adatokat egyébként csak a Heves megyeiek (358,6%) előzték meg.65 Pest megye nagyrészt a síkvidéki, homoki szőlők telepítése révén érte el az 1895-höz viszonyított nagyarányú szőlőterület-növekedést. A vármegyén belül csak a magasabban fekvő területek mutattak stagnálást (Vác, Nagymaros környéke), esetleg visszaesést is (Gödöllő környéke).66 Rendkívül jellemző a következő grafikon, amely azt mutatja, hogyan változott a szőlővel betelepített terület és a teljes, mezőgazdasági termelésre alkalmas terület aránya. Magyarország földterülete 1895-ben összesen 15 997 100 kát. h.-at tett ki, ebből 304 100 (1,9%) volt a szőlőterület aránya. 1913-ra az ország mezőgazdaságilag hasznosítható földterülete némileg gyarapodott, 16 101 500 kát. h. volt, amiből a szőlők 373 100 kát. h.-at (2,3%) foglaltak el.67 A szőlőterületek jelentősége tehát érezhetően nőtt. □ Bács-Kiskun □ Pest □ Magyarország A szőlőterületek arányának összehasonlítása (1895, 1913) 63 Pintér 1990,144. o. 64 Uo. 145.0. 65 Uo. 66 Uo. 150. o. 67 Pintér 1983,164. o. 250
