Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)

Balázs Gábor: A filoxéra-járvány és a homoki borászat fellendülése Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében

ban megszaporodtak a 100-200 holdas, vagy annál is nagyobb kiterjedésű szőlőbirtokok. Az olcsó homokon létesített üzemeket már a tőkés gazdálkodás elvárásainak megfelelően rendezték be. A kis parcellákon emellett sok föld nélküli gazdálkodó is telepített szőlőt és gyümölcsfákat.59

A Duna-Tisza közén, az ország területének hatodán (egész pontosan 16,2%- án) 1895-ben az ország szőlőterületeinek 23,5%-át találjuk. A világháború előtti utolsó békeévben, 1913-ban a tájegység szinte ugyanakkora mértékben (16,1%) részesült az ország teljes termőterületeiből. A forradalmi változás a szőlőterület arányában ragadható meg: Magyarország szőlőterületének 37,7%-a ugyanis már ezen a tájegységen feküdt!60

A védekezés és a reorganizáció legfontosabb eszköze a homoki telepítés volt. A fdoxéra hatására 1886 és 1896 között több mint 12 000 hektár homoki szőlőt telepítettek, elsősorban Pest vánnegyében. Ennek révén a dunántúli szőlőterületek mintegy 15-20%-a, az erdélyi területeknek a 10%-a, a tiszántúli ültetvényeknek pedig már közel 50%-a feküdt immúnis talajon. A Duna-Tisza közén ez az arány 1896-ra meghaladta a 80%-ot.61

A korábban értéktelennek számító sivár homokterületek ára főleg a jó piaci összeköttetéssel rendelkező településeken akár a korábbi húszszorosát is elérhette.

Érdemes megnéznünk, hogy az általunk vizsgált területen milyen arányt képviseltek a szőlőterületek a mezőgazdaságilag hasznosítható földterületre vetítve.62

_______________________________________________________BALÁZS GÁBOR

Szőlőterület kiterjedése

Az összes mezőgazdaságilag hasznosítható termőföld

Bács-Kiskun vármegye (1895)

37 014 kát. h. (2,58%)

1 433 762 kát. h.

Bács-Kiskun vármegye (1913)

78 182 kát. h. (5,46%)

1 432 372 kát. h.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye (1895)

29 872 kát. h. (2,66%)

1 122 037 kát. h.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye (1913)

53 014 kát. h. (4,70%)

1 129 498 kát. h.

Magyarország (1895)

304 057 kát. h. (1,90%)

15 997 057 kát. h.

Magyarország (1913)

373 089 kát. h. (2,32%)

16 101 533 kát. h.

A szőlőterületek aránya a hasznosítható földterületen belül

5<) Feyér, 245. o.

60 Pintér 1983,165. o.

61 Beck, 69. o.

62 Az 1870-1970 közötti időszakra vonatkozó Mezőgazdasági Statisztikai Adatgyűjteményt közli: Pintér, 1990. 144. p. Magyarország 1000 k. holdnál nagyobb szőlőterülettel rendelkező vármegyéi között 1914-ben PPSK vm. 116 000 kát. h.-dal rendelkezett. Összesen 41 vm. szerepel a listán, 536 100 kát. h. szőlőterülettel. (Feyér, 258. o.)

249