Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Balázs Gábor: A filoxéra-járvány és a homoki borászat fellendülése Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében
A FILOXÉRA-JÁRVÁNY ÉS A HOMOKI BORÁSZAT... hivatásszerűen foglalkozók (földbirtokosok, közbirtokosok, szőlőtenyésztők, uradalmi tiszttartók) kaptak helyet. Előfordult emellett néhány településen az is, hogy a helyi értelmiség más képviselői, így a kántor, valamint a községi bíró és orvos is részt vett a testület munkájában. A bizottságok megalakítását a településekre bízták. Mindössze egyszer találunk arra példát, hogy valakit „felülről" ajánlottak bizottsági tagnak: a szakminiszter 6766. számú levelében 1880. március 12-én a megyei Közigazgatási Bizottság figyelmét a Tahitótfalun lakó Dr. Málnay Ignácra, egy elismert szőlészeti szaktekintélyre hívta fel.30 A tagok díjazása komoly problémát jelentett az igazgatás számára. Ez elsősorban azért volt összetett feladat, mert az igények és a lehetőségek szinte településenként eltértek. Előfordult, hogy a tagok - például a Pilisi Alsó járásban - ingyen vállalták a munkát. Ehhez hasonlóan Halas városában három ember szintén díjazás nélkül vett részt a bizottsági munkában. Mindössze azt kérték, hogy a felmerülő élelmezési és szállítási költségeiket térítsék meg nekik. Általában a tagok napi két forintos díjazást igényeltek, amiért viszont a betanulást és a munkát is hajlandóak voltak vállalni. Egyedülálló volt az az eset, amikor az egyik szentendrei tagjelölt egész éves működéséért egyben kért 50 forintot. '1 A minisztérium ellenben sokallta a tagok által kért napi- és tiszteletdíjakat, mivel ez a fertőzésben érintett földbirtokosokra nagy terhet rótt. A miniszter ezért arra kérte a főispánt, hogy a túlzott kéréseknek igyekezzen elejét venni. A helyzetet már a megvizsgálandó szőlők előzetes összeírása is jelentősen javította volna, mert így azokat kevesebb ráfordítással lehetet volna megvizsgálni.32 * A filoxéra terjedése Pest megyében A Pest megyei szőlőterületek közül az első nagy csapást a Budavidéki szenvedte el. Ezt a hozzávetőleg 6000 hold kiterjedésű szőlőterületet 1882-ben érte el a filoxéra. A járvány egy 1885. évi jelentés szerint Budaörs felől terjedt ebbe az irányba, a Gellérthegyen, valamint a Sashegyen indult kisebb fertőzésekkel. A védekezés nem volt elégséges, hiszen mindössze 30 mázsa szénkéneget használtak fel a kórokozó kiirtására és tízezer db Riparia sauvage vesszőt osztottak ki a gazdálkodók között. Fontos megjegyezni, hogy a szőlőtermelés rendkívüli helyi jelentőségét mutatja az a tény, hogy Buda kataszteri tiszta jövedelmének 44,4%-a ekkoriban a szőlőből származott.3" Vizsgáljuk meg Pest vármegye szőlőterületeinek állapotát a nyolcvanas évek második felében. A megye szőlőterülete 1888-ban — a kertnek használt területeket is beszámítva - 84 305 kát. h.-t (3,9%) tett ki. Ez országos összehasonlításban is számottevő arány, tekintettel mindenekelőtt arra, hogy a filoxéra ekkorra már, mint láttuk, jelentős pusztítást végzett ezen a területen is, és minden központi intézkedés 30 31 32 33 MNL-PML IV. 415-b. XII. kútfő, 1879. 88. sz. Uo. Uo. FeyÉr, 116. 0. 242
