Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Balázs Gábor: A filoxéra-járvány és a homoki borászat fellendülése Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében
talaj filoxérától mentesítő hatását. A farkasdi telepen kiásott, kártevővel lepett tőkéket az istvántelki homokos talajba ültették, és azt tapasztalták, hogy a filoxéra rövid időn belül elpusztul. Ennek megértéséhez tudnunk kell, hogy amennyiben a kvarcszemek aránya eléri a 75%-ot, a filoxéra életképtelenné válik. Az 1881 tavaszán lefolytatott kísérletek tették lehetővé, hogy pár év múlva sor kerülhetett a homoki szőlőtermelést európai színvonalra emelő kecskeméti Miklós-telep26 létrehozására, amelynek működésével külön fejezetben foglalkozunk.27 ________________________________________________________BALÁZS GÁBOR A megyei adminisztráció és a fdoxéra-bizottságok szerepe Mivel a helyzet folyamatosan súlyosbodott, Magyarországnak át kellett vennie az 1878-as berni konferencia rendelkezéseit. A filoxéra elleni harc jogszabályi kereteit az ezen rendelkezések szellemében született 1880. évi I. és II. törvények teremtették meg. Ezen jogszabályok elsősorban a vármegyék szőlőterületei feletti folyamatos ellenőrzés feltételeit teremtették meg, illetve a szőlőnövény részeinek szállításával kapcsolatos különféle tilalmakat foglalták össze. A filoxéra terjedését megakadályozó kormányintézkedések végrehajtásának felügyeletét ezekben az években a törvényhatóságok közigazgatási bizottságai látták el. A megyei hatóságok feladata elsősorban a szakminiszter rendelkezéseinek a helyi hatóságok, illetve az érintett vállalkozások felé történő közvetítése volt. Szükség esetén egy vagy több járás területének felügyeletére filoxéra biztost állítottak. Ez az állás tiszteletbeli volt, de a dologi kiadásokat a minisztérium térítette meg.28 29 A vármegyén belül folyó tevékenység legfontosabb tényezői a helyi filoxéra- bizottságok voltak. A szakminiszter 5841. sz. alatt kiadott intézkedésében 1880. március 2-án fordult gróf Szapáry István PPSK vármegyei főispánhoz, hogy gondoskodjon a helyi bizottságok megszervezéséről. E levél iránymutatást adott a bizottságok összetételére vonatkozóan is. A Közigazgatási Bizottság 1880. március 11-i ülésén ezzel kapcsolatban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bizottsági munkához kapcsolódó vizsgálatokat legszakszerübben a községi orvosok és a körorvosok végezhetnék el. A miniszter egyúttal ígéretet tett levelében arra is, hogy szakembereket küld ki a helyszínre, akik átadják a filoxérával kapcsolatos legfontosabb ismereteket.27 Ha a rendelkezés végrehajtásával kapcsolatban a vármegyei hatósághoz beérkezett községi, főszolgabírói jelentéseket megvizsgáljuk, azt látjuk, hogy a Pest megyei települések bizottságaiban természetszerűleg elsősorban a szőlőműveléssel 26 A homoki szőlőültetés jelentős támogatója volt többek között Koritsánszky János, Miklóstelep első igazgatója és Rácz Sándor, a budai vincellériskola tanára, majd szőlő- és borászati felügyelő. A homoki művelés megteremtői közé kell számítanunk Ferman Ottót, valamint Petrovits István szőlészeti és borászati felügyelőt is, akta Delibáti puszta betelepítését is vezette. Miklóstelepi működése idején eredeti megfigyeléseit és tapasztalatait könyvben írta meg. (FeyÉR, 184. o.) 27 Soós 1988,359.0. 28 FEYÉR, 112. o. 29 MNL-PML IV. 415-b. XII. kútfő, 1879. 88. sz. 241
