Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Balázs Gábor: A filoxéra-járvány és a homoki borászat fellendülése Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében
A FILOXÉRA-JÁRVÁNY ÉS A HOMOKI BORÁSZAT... A másik jelentős új földművelési igazgatási szerv az Országos Phyloxera Kísérleti Állomás volt, amelynek központját a földművelésügyi minisztérium épületében helyezték el, mindössze egyetlen helyiségben. Itt zsúfolták össze azokat a fertőzött területekről összegyűjtött filoxéra preparátumokat és a kártevőkkel kapcsolatos szemléltető eszközöket is, amelyeket a vármegyei filoxéra biztosok részére szervezett tanfolyamok oktatói használtak előadásaik során. Az állomás alapvető tudományos feladata a rovartani ismeretek bővítése volt.21 A mezőgazdasági szakigazgatás fejlődésének újabb állomásaként az 1882. évi XV. te. alapján az ország szőlőművelő területem filoxéra felügyelőségek jöttek létre, amelyekből az 1890-es években a szőlészeti és borászati kerületi felügyelőségek alakultak ki.22 A Kísérleti Állomásnak azonban telephelyekre is szüksége volt. Az erre szolgáló területtel kapcsolatban természetesen igen komoly elvárások fogalmazódtak meg, hiszen az új intézményt nem csupán a különböző vegyszerek és mentesítési eljárások kipróbálására kívánták felhasználni, hanem amerikai fajták ellenőrzésére és szaporítására, valamint a homoki szőlőtermelés széles körű elterjesztésének előkészítésére is. Egyetlen telephely az eltérő talajminőségi követelményeknek nem felelhetett meg, ezért két-három, szakosítottan berendezett terület kijelölése tűnt célszerűnek.23 Ezen elvárásokra tekintettel Miklós Gyula borászati kormánybiztos közbenjárására a főváros két lehetőséget ajánlott fel, nevezetesen az Üllői út jobb oldalán található, ún. Bakonyberek nevű ingatlant, valamint a Kőbányai út mellett lévő régi „marhaálló” homoktalajú területét. Az átadásért a főváros csupán évi egy forint bérre tartott igényt a földesúri jog fejében. Mivel azonban az átalakítás sokba került volna, az igénybevételre nem került sor. A miniszteri utasítás alapján végül Gomba község határában hozták létre a 10 kát. h. területű, filoxérával fertőzött szőlőültetvényt magában foglaló farkasdi kísérleti telepet. Ezt az állam 15 évre bérbe vette. A másik, országos jelentőségű telepet gróf Csáky László díjmentesen átadott, 7 kát. h. nagyságú fertőzött szőlőjében, a Borsod megyei Szendrőn rendezték be. Ezeket a területeket főleg az élősködő elpusztítására alkalmas vegyszeres eljárások kipróbálására alakították ki.24 25 Mivel ezek a telepek fertőzött területen helyezkedtek el, azokat a szakemberek a rovar esetleges széthurcolásától félve az amerikai szőlőfajták szaporítására és szétosztására nem használhatták fel. Ezért egy további homoktalajú telep létrehozását határozták el. A legolcsóbb megoldásnak a Rákospalota határában működő istvántelki földműves iskola használatában lévő futóhomok bérbevétele tűnt. Az iskola és a hozzá kapcsolódó telek felett a tulajdonosi jogokat az Országos Magyar Gazdasági Egyesület gyakorolta, ezért a 9 kát. h. kiterjedésű terület átengedése, és ezáltal a közcélokat szolgáló ún. istvántelki telep létrehozása kevés időt vett igénybe.23 A Kísérleti Állomás munkatársaira várt a feladat, hogy a hazai körülmények között a rendelkezésre álló külföldi tapasztalatok alapján tanulmányozzák a homokos 21 Soós 1988, 355. o. 22 A Magyar Állam szervei, 611-612. o. 23 Soós 1988, 356. o. 24 Uo. 25 Soós 1988,357.0. 240
