Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Somogyi László: Adatok az 1872–1873. évi kolerajárvány Pest megyei eseményeihez
járásorvos részére sem. Gráner kérte a szolgabírót, hasson a monori tanácsra ez ügyben, hogy a felügyelete alá tartozó falvakba továbbra is el tudjon jutni.89 Ocsán augusztus 9-én és 10-én történt két megbetegedés, mindkét fertőzött gyermek volt. Ettől kezdve szélsebesen terjedt a járvány: augusztusban 21-en haltak meg, szeptemberben 30-an. Az utolsó haláleset szeptember 16-án történt.90 A településen - a hivatalos jelentés szerint - a járvány egész ideje alatt (július 24.-szeptember 12.) 53 ember halt meg kolerában.91 Solton augusztus 7. és 31. között 261 fő betegedett meg a kolerától. Ebből 96-an haltak meg az említett időszakban. A település „sötét napjai” augusztus 21-23. körül voltak: ekkor volt nap, amikor egyszerre 14 lakos halt meg.92 Kalocsa remek példája annak, hogy a településeken kívül eső tanyákon jóval kisebb esély volt az életben maradásra, mint a városokban, ahol az orvosi segítség közel volt. Augusztus 22-ig magában a városban (kb. 8300 lakos), ahol a fertőzöttek azonnali orvosi ellátást kaptak, „csak” 200 fő halt meg. A város környéki népesség (kb. 8000 fő) soraiban nagyobb pusztítást vitt végbe a kór: 530 ember halt meg a tanyákon.9’ Kecelen augusztus 12. és 27. között húszán betegedtek meg. Ebből a mondott időszak végére (tehát augusztus 27-re) nyolcán haltak meg. Itt is a hónap végén kezdett erősen emelkedni a betegek és a halottak száma.94 Dunavecsén, ahol a kolera már május elején felütötte a fejét, szeptember 3-a körül ért véget a járvány. A megbetegedett 63 lakosból 25 veszítette életét.95 Albertiben augusztus első napjától kezdte szedni áldozatait a kór (augusztus 1-30. között 7 halott), majd szeptemberben tovább erősödött (szeptember 2-26. között 20 halott).96 Perbálon, ahol július 23-án merült fel az első kolerával összefüggő haláleset, augusztusban 25-en haltak meg. Ez a szám szeptemberben, de még októberben is nőtt. Végül, ha hihetünk az adatközlőknek, 102 betegből 46 fő hunyt el kolerában a járvány ideje alatt.97 Piliscsabáról a miniszteri biztos jelentése elég szűkszavúan ír. Mindössze 16 halottat említ, dátum nélkül. Több adatot tudhatunk meg a felekezeti anyakönyvek vonatkozó másodpéldányából. E szerint Piliscsabán a római katolikus felekezethez tartozó lakosok közül augusztus 1. és 30. között 25 lakost ragadott el a kór. Szeptember 3—30-ig további lakosok estek áldozatul a járványnak, szám szerint nyolcán, így az elérhető adatok szerint a településen a két hónapban 33 fő halt meg.98 ________________________________________________________SOMOGYI LÁSZLÓ 89 MNL-PML IV. 376. 2181/873. 50 MNL-PML IV. 482, passim. 91 MNL-OL K. 150. 1874-IV-l 1-23811. 92 Uo. 93 Uo. 96 MNL-PML IV. 482, passim. 97 Uo. és MOLK. 150. 1874-IV-l 1-23811. 225
