Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Somogyi László: Adatok az 1872–1873. évi kolerajárvány Pest megyei eseményeihez
ADA TOK AZ 1872-1873. ÉVI KOLERAJÁRVÁNY... Péteriben, a júliusban már 18 életet követelő betegség augusztus 1. és 19. között további 22 lakost ölt meg." Makádon augusztusban 21-en haltak meg. Ebben a hónapban augusztus 31- én hunyt el az utolsó beteg, majd szeptember 1-jén még egy fő. Makádon ezután a források nem tesznek említést kolerával összefüggő halálesetről.99 100 Galgamácsán is főleg augusztusban szedte áldozatait a kór. Míg július végén mindössze négyen, addig augusztus 3. és 31. között 15-en haltak meg, szeptemberben (szeptember 25-én volt az utolsó kolerás haláleset) pedig tízen.101 Az adatok és települések tekintetében korántsem teljes a sor. Több kisebb vagy nagyobb településre vonatkozóan az adatok nem mindig egyértelműek, esetenként ellentmondásosak. Nagykőrös város esetében például a városi képviselőtestület jegyzőkönyveiben nyoma sincs kolerára utaló bejegyzésnek. Grósz Lipót belügyminiszteri tanácsos a járvány után írt munkájában Nagykőröst a járványmentes települések közé sorolta.102 Ugyanakkor Kátai miniszteri biztos a június 22. és augusztus 15. közötti időszakban 53 megbetegedésről tett jelentést, amelyből 26 halállal végződött az alföldi településen.103 Nincsenek feltétlenül összhangban a felekezeti anyakönyvek másodpéldányaiban található, kolerában elhaltakra mutató adatok és az egyes időszakokra vonatkozó, hivatalos szervektől származó jelentések sem. A lehetőségekhez mérten összevetésre kerültek a halotti anyakönyvekben szereplő számok és dátumok a különféle (foként a Kátai Gábor, miniszteri biztos által jegyzett) jelentések adataival. Fontos megjegyezni azt is, hogy több településen csak egy felekezetre vonatkozó anyakönyvi másodpéldányok (pl. csak római katolikus) állnak a kutató rendelkezésére. Ezek csak tovább erősítik a bizonytalanságot az egyes településekre vonatkozóan. Az elhunytak számának pontosítását valamelyest segítené, ha a biztosi jelentésben és az anyakönyvi másodpéldányokban szereplő számok összevetésre kerülnének, e munka azonban további kuttaásokat igényel. A megye egészére vonatkozó számadatokat azonban nagyjában-egészében pontosnak tekinthetjük. Társadalmi szerepvállalás a járvány után A vész elmúltával fontos feladat volt az árván maradt gyermekek megfelelő ellátása is. Azokról, akiknek nem voltak rokonaik, az állam gondoskodott a továbbiakban. Az elárvult gyermekek mellett összeírták a keresőképtelen és vagyontalan özvegyeket is. 1873. szeptember 18-án a Belügyminisztérium köriratot intézett a törvényhatóságokhoz. Az utasítás elrendelte az árvák és keresőképtelen özvegyek összeírását a törvényhatóságokban, megemlítve, hogy csak akkor kezdjék meg azt, amikor a járvány már 99 MNL-PML IV. 482, passim. 100 Uo. és MNL-OLK. 150. 1874-IV-l 1-23811. 101 MNL-PML IV. 482, passim. 102 Dr. GRÓSZ, 32. o. Viszont csakugyan járvány mentes volt a megyében Úri, Gomba, Káva és Bénye. 103 MNL-OLK. 150. 1874-IV-l 1-23811. 226
