Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)

Somogyi László: Adatok az 1872–1873. évi kolerajárvány Pest megyei eseményeihez

SOMOGYI LÁSZLÓ

valamint Békés vármegye területére szólt. Pest vármegyét illetően, a következő helységeket látogatta meg a járvány idején: Alpár, Puszta-Péteri, Nagykőrös, Cegléd, Abony, Rékas, Újszász, Jánoshida, Tápiógyörgye, Tápiószele, Tápióbicske, Káva, Gomba, Úri, Bénye, Monor, Vecsés, Szentendre, Óbuda, Kalocsa, Géderlak, Ordas, Dunapataj, Kiskőrös, Kecel, Izsák, Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag, Dunaegyháza, Solt, Lórév, Makád, Ráckeve, Újfalu, Csép, Tököl, Csepel, Szigetszentmiklós, Tétény, Budaörs, Páty, Zsámbék, Perbál, Tinnye, Piliscsaba, Vörösvár, Túra, Soroksár, Bugyi, Sári és Ócsa.

Megbízását 1873. július 25-től szeptember 13-ig teljesítette. A járványról írt visz- szaemlékezésében a betegség által különösen sújtott területnek írja Kecskemétet, Tápiógyörgyét, Kalocsát, Kecelt, Soltot, Túrát, és Sárit. ’6 Az említett települések közül - a rendelkezésre álló forrásoknak megfelelően - Sáriban 77, Túrán 159, Tápiógyörgyén 221 életet követelt a kolera.35 36 37 Mire Kátai átvette megbízását a belügyminisztertől, a kolera már csakugyan járványos méreteket öltött: július 18. és augusztus 1. között a megye 67 helyiségben 1495-en betegedtek meg. Ezek közül 751 fő meggyógyult, 645 fő meghalt.38

Kecskemét városából június 18-án jelentették az első kolerás megbetegedést. Ettől kezdve a városban folyamatosan nőtt a betegek és a halottak száma. Július 23-ig csak szórványos megbetegedések fordultak elő, ezután azonban hirtelen elkezdett nőni a betegek és a halottak száma. A város köztisztasági viszonyait tekintve a csatornázás jónak volt mondható, a városi tisztaságra pedig egyébként is példaértékűen vigyáztak a hatóságok.’9 Ugyanakkor potenciális fertőzőforrás volt a várostól körülbelül negyed kilométerre fekvő disznóhizlalda, amely 14 hold területre terjedt ki. A telepről szivárgó disznóvizelet és trágya valóságos kis tavat alkotott a határban. Bár a miniszteri biztos szerint nem volt kapcsolat a trágya-tó és a járvány között, azért megjegyezte, hogy az első koleraesetek a hizlaldában dolgozók között jelentkeztek.40

A járvány felgyorsulásától kezdve július 31-ig Kecskemét városában 154 fő betegedett meg kolerában. Ebből — szintén július 31-ig - meghalt 111 fo, 26 fő még kezelés alatt állt, 17-en pedig meggyógyultak.41 Július 27-én Mády Pál városi tisztiorvos tanácskozást kezdeményezett. Ezen ő és munkatársai a következő javaslatokat tették a városi vezetésnek, amelyeket a bizottság el is fogadott:

1. Az eddig szórványos megbetegedéseket a halálozás magas aránya miatt járványnak kell minősíteni.42 43

2. A belügyminiszteri utasításoknak megfelelően hozzanak létre járványkerületeket. Ezek számát ötben állapítsák meg. Minden kerületnek külön orvosa legyen, akinél a betegek hozzátartozói bejelentik az eseteket. A

35 Kátai, 6. o.

36 Uo. 7. o.

37 MNL-PML IV. 482., passim.

38 Orvosi Hetilap (OHL), 34. sz„ 1873 aug. 24. 612. o.

39 MNL-OL K. 150. 1874-IV-l 1-23811.

J0 MNL-OL K. 150. 1874-IV-l 1-23811.

41 „Cholera-járvánv Kecskeméten." Mádi Pál városi tiszti főorvos jelentése. Kelt: 1873. július 31. KECSKEMÉT, 31. szám. 1873. augusztus 3.

43 Ezen a napon volt talán a legmagasabb a megbetegedések száma: 17 fő.

215