Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Somogyi László: Adatok az 1872–1873. évi kolerajárvány Pest megyei eseményeihez
ADATOK AZ 1872-1873. ÉVI KOLERAJÁRVÁNY... járványorvosok naponta többször látogassák végig a betegeiket. A szegényeket közköltségen lássák el gyógyszerrel. 3. Hozzanak létre kolerakórházat. Mivel erre a polgári kórházat kívánják ideiglenesen igénybe venni, a nem kolerás betegeket innen egy másik épületbe helyezzék át.43 Védekezési módok a betegséggel szemben 1883-ig, amíg Robert Koch nem azonosította cholera vibriot, az orvosok nem ismerték a betegség terjedésének pontos módját. Több, egymásnak gyakran ellentmondó elképzelés látott napvilágot tudományos körökben. Az ellene való védekezést elsősorban a megelőzésben látták. Az orvostársadalom elitje Európában több helyen - így Magyarországon is - rámutatott: az állam nem húzhatja ki magát a demográfiai katasztrófákat okozó járványok elleni hatékony védekezés megteremtésének feladata alól. A kolera relációjában az 1868-ban alakult Országos Közegészségügyi Tanács (OKT) élenjárt ebben a küzdelemben. Az OKT javaslatot tett egy „központi észlelde” felállítására. Elnöke, Treffort Ágost, a fővárosban és vidéken egyaránt megfigyelőállomások létrehozását javasolta a Belügyminisztériumnak. Az állomások célja és feladata, „hogy a járványnak természete általában, s annak nálunk hatékony segéd okai megismertethessenek, hogy a járvány megismeréséből hasznot húzzunk a jövőre nézve. ” A központi - budapesti - intézet feladata lett volna a beérkező adatok feldolgozása, a főváros közegészségügyi viszonyainak vizsgálata mellett. Az intézet alapvetően kutatásait. Szintén a budapesti intézet készítette volna a jelentéseket és statisztikákat, a vidéki állomásokról beérkező adatok értékelését, s kutatásait alapvetően a fellépő járványok alatt végezte volna.43 44 45 Az OKT által készített elemzés helyesen rámutat a járvány terjedésének gyorsasága és a közlekedés fejlődése közötti összefüggéseké. Kimondja: „[...] mégis megakadályo- zandónak (ti. kell tartani) [...] a tömeges katonaszállításokat, vásárokat, búcsújárásokat és más hasonló gyülekezéseket. Más módszerek is napvilágot láttak ezekben a sötét hónapokban. Vezekényi István, a gyöngyösi kórház igazgató főorvosa a Belügyminisztériumhoz intézett beadványa szerint a kolerás megbetegedéseket vízgyógyászat segítségével kívánta kezelni. Javaslata szerint a hidegvíz-kúra megkezdésekor minden további belgyógyászati kezelést meg kell szüntetni. A fürdőkúrát pezsgő bor itatásával kombinálta, bár hivatkozott tapasztalata szerint a jó vörös bor is hatásos. A kezelés során a beteg teljes testét hideg vízbe helyezik negyed órára, majd jó alaposan betakargatják. Vezekényi szerint 3 fürdésénél több nem szükséges a gyógyuláshoz. A főorvos a Belügyminisztériumnak 1873. augusztus 9-én, Gyöngyösről írt levelében megemlíti, hogy jelenleg is kísérletezik a fürdővel. Eddig 11 betegen alkalmazta, ebből 10 meggyógyult, egy 43 „Cholera-járvány Kecskeméten.” Mádi Pál városi tiszti főorvos jelentése. Kelt: 1873. július 31. KECSKEMÉT, 31. szám. 1873. augusztus 3. 44 MNL-OL K. 150. 1873-IV-l 1-3278. 4. f. 45 MNL-OL K. 150. 1873-IV-l 1-3278. 18. f. 216
