Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Somogyi László: Adatok az 1872–1873. évi kolerajárvány Pest megyei eseményeihez
ADATOK AZ 1872-1873. ÉVI KOLERAJÁRVÁNY... végrehajtásának előmozdítása volt. A belügyminiszter kérte a megyéket, segítsék a biztosok munkáját.28 A leirat eredeteiben így szólt: „A cholerának utóbbi időben észlelt nagyobb mérvű terjedése folytán szükségesnek láttam oly vidékre, melyekben nagyobb fokú megbetegülések és jelentékenyebb halálozás mutatkozik, miniszteri biztosokat kiküldeni, kinek feladata lesz, azon helyeket, melyekben a járvány nagyobb mérvben felmerült, beutazni, maguknak a fennálló cholera utasításban elsorolt hatósági óv- és gyógyintézkedések foganatosításáról meggyőződést szerezni; a talált hiányokat az illető törvényhatóságnak és egyidejűleg a főispánnak tudomására juttatni s az ezek által elrendelendő pótintézkedéseket megfigyelni, ha pedig a hiányok ez úton sem távolítattnak el, ezen körülményt közvetlenül nekem táviratilag jelenteni. ” Július 28-án a Belügyminisztérium a megyei főispánokhoz intézett felhívásában elrendelte, hogy mindazok a személyek, akik a néppel szorosabb kapcsolatban vannak (lelkészek, tisztviselők, néptanítók) a járvány természetéről, terjedésének módjáról, előjeleiről kellően legyenek felvilágosítva, és ők figyelmeztessék a népet a teendőkre, egyúttal bátorítsák is az embereket.29 Egy 1873. július 29-én kelt, a Belügyminisztérium által a királynak írt jelentés Pest vármegyét és a Jászkun kerületet már azok között a megyék között említi, amelyekben nagyobb mérvű terjedése indult el a járványnak.30 A már említett miniszteri biztosi posztra Pest-Pilis-Solt vármegye területére a főispán, az alispán és a megyei tiszti főorvos együttesen dr. Mády Pál kecskeméti orvost javasolta. Ugyanakkor az alispán azt írta, hogy a nevezettet nemrég választották meg a város főorvosául, így nem valószínű, hogy elfogadja a kinevezést. Mivel más alkalmas személyt nem tudnak javasolni, az alispán arra kérte a belügyminisztert, nevezzen ki ő maga valakit a posztra, akinek személyét a megye ellenvetés nélkül elfogadja.31 32 33 A Belügyminisztérium ezek után Pest megye, a Kiskunság, valamint Kecskemét város területére dr. Kátai Gábor kerületi főorvost, az Országos Közegészségügyi Tanács rendkívüli tagját választotta meg.j2 Kátaival együtt 11 orvot neveztek ki az ország leginkább járványos területeire. A biztosok 10 forint napidíjat kaptak, utazási költségeiket az államkincstár megtérítette. Emellett a helyi hatóságokat utasították, hogy biztosítsanak számukra fogatokat a gyors közlekedés érdekében.” Megjegyzendő, hogy a védekezési munkálatok fő irányítói megyei szinten a megyei tiszti főorvosok voltak. A megyei tisztiorvos rendelte ki az adott településre a gyakorló orvosokat járványorvosként, illetve tett javaslatot a megyei vezetésnek az orvos személyére.34 A járvány állapotáról hetente küldött jelentést a Belügyminisztériumba. Kátai a rendelkezést július 24-én kapta kézhez. Megbízása Pest-Pilis-Solt vármegye mellett Kecskemét városára, Heves vármegye tiszántúli részére, a Nagy-és Kiskunság, 28 MNL-OL K. 150. 1873-IV-l 1-2838. 29 2502/1873 ein. szám. Budapesti Közlöny. 1873. júl. 29. 173. szám. 30 MNL-OL K. 150. 1874-IV-l l-tétel-193’ 30010/1873.217r és v. 31 MNL-OL K. 150. 1873-IV-l 1-28460. 32 Uo. 33 Kátai, 6. o. 34 MNL-PML IV. 376. 2176/1873. 214
