Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Somogyi László: Adatok az 1872–1873. évi kolerajárvány Pest megyei eseményeihez
ADATOK AZ 1872-1873. ÉVI KOLERAJÁRVÁNY... szerint kolera okozta.14 15 További két eset merült még fel, mindkettő Pátyon (egyikük életét vesztette, a másik gyógykezelés alatt maradt).12 1872. november 17-én az alispán távollétében a vármegye főjegyzője tiltakozott a belügyminiszternél az ellen, hogy a fővárosi helyőrségből 2 zászlóalj-törzset és 9 századot a megye területére, Szentendrére, Fótra, Promontorra, Rákospalotára vezényeljenek. Ezt a járvány terjesztésének veszélyével, illetve az adott települések még járványmentességével indokolta. Végül az említett alakulatok áthelyezésére nem került sor, köszönhetően a fővárosi járvány csillapodásának.16 Összességében elmondható, hogy 1872-ben a kolera csak ízelítőt adott, mind az országban, mind Pest megyében. Ekkor 47 községben 617 fő betegedett meg, ebből 260-an haltak meg.17 Tekintve, hogy az említettek szerint az enterális megbetegedések szezonalitást mutatnak, a járvány rövidesen veszített erejéből, hiszen az ősz folyamán érte el a megyét, így az időjárási körülmények nem kedveztek a kolera vírus életfeltételeinek. A járvány tehát alábbhagyott, de 1873 nyarán a korábbinál jóval súlyosabb formában pusztított a megyében és az országban egyaránt. A betegség legvalószínűbb eredete ekkor Galícia lehetett, amelyet folyamatos gócpontként tartottak számon. A kórokozó Pest megyébe kerülésére magyarázatként szolgálhat, hogy a Galíciából besorozott katonák egy részét Budapest egyik laktanyájában szállásolták el.18 A kolerajárvány Pest megyében június-július folyamán 1873-ban a téli és kora tavaszi időszakban a járvány enyhe formában jelentkezett. A kolera első hulláma február végén lecsendesedett, április második felétől kezdve azonban egyre több megbetegedést észleltek.19 A járvány az 1873. április 20. és május 1. közötti időszakban 17 megyei és 7 városi törvényhatóságban pusztított. Pest megyét nem említették a fertőzött területek között. Ez idő alatt 1144 volt a betegek száma. Május 15. és június 1. között a kór terjedése felerősödött, az országos beteglétszám 1278 fő volt.20 Július 1-től már olyan helyekről is jelentettek megbetegedéseket, ahol korábban nem volt jelen a kór (Alföld, Erdély).21 Pest megye vonatkozásában 1873 júniusának első feléig a megyei közgyűlés jegyzőkönyvének tanulsága szerint a kolera ,,[■■■] nem említve egyes szórványos eseteit a pilisi járásban Visegrád, Bogdány és Ráczkeve, a Váczi járásban Dunavecse, a Kecskeméti járásban Okécske községekben ámbár szelíd mértékben uralg. ”22 A bejegyzésből látható, hogy a fertőzés Pest megye területén a tárgyalt év i4MNL-OLK. 150. 1872-IV-l 1-36463. 182. f. 15 K 150. 1872-IV-l 1-36463. 181v. i6MNL-OLK. 150. 1872-IV-l 1-41838. 281. és 284. f. 17 GalgóCZY, 228. o. 18 Mádai, 12. o. 19 Mádai, 12. o. 20 Közegészségügyi és törvényszéki orvostan, 96. o. 21 Közegészségügyi és törvényszéki orvostan, 96. o. 22 MNL-PML IV. 363.2. kötet. 1873. jún. 10-én tartott bizottmányi évnegyedes közgyűlése. 212
