Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Somogyi László: Adatok az 1872–1873. évi kolerajárvány Pest megyei eseményeihez
SOMOGYI LÁSZLÓ Az 1873. évi járvány előzményei A tárgyalt évben pusztító járvány - ahogy az már említésre került — a világot körbejáró, negyedik kolerajárvány volt. A betegség 1871 nyarán feltűnt Csehországban, Oroszországban pedig masszívan jelen volt ebben az időben.6 7 Magyarországra 1872 nyarán érkezett meg a kór. Győr megyéből 1872. augusztus 5-én és 8-án két kolera esetet (ún. európai kolera v. cholera nostras) jelentettek. Mindkét megbetegedés a megye területén lévő Béri községben történt. A két beteg - egy 60 éves asszony és egy 50 éves napszámos férfi - közül az egyik meggyógyult, a másik meghalt. A belügyminiszter felszólította a megye vezetését a további események figyelemmel kísérésére. Felhívta az illetékesek figyelmét, hogy a vonatkozó hatósági intézkedéseket pótlólag léptessék életbe.8 9 Kérdéses, mely irányból érkezett az országba a kór. A források azt mutatják, hogy a leginkább fertőzöttek az északi megyék voltak. Fekete Lajos - aki Kisújszállás tiszti orvosa, a Jászkun kerületek tiszteletbeli főorvosa, valamint a kir. Magyar Természettudományos Társulat rendes tagja volt - elképzelése szerint a járványt Galíciából hurcolták be a hadseregbe bevonult újoncok.7 Ugyanezen a véleményen volt Fodor József is.10 * Ennek némileg ellentmond, hogy az első megbetegedések az ország nyugati felében történtek, példa erre a már említett Győr megyei település is. Fekete álláspontját ugyanakkor megerősíti Nyitra megye alispánjának 1872. október 11-én kelt rendelkezése. E szerint a galíciai területekről jövő járványgyanús személyeket nyolc napra karanténba kell zárni megfigyelés végett." Zemplén megye alispánja a belügyminiszternek írt levelében a vasutat nagy számban igénybe vevő máramarosi és a galíciai munkásokat tartotta a fertőzés fő széthurcolóinak.12 Ebben az alispánnak igaza volt: a későbbi kutatások és a tapasztalat azt bizonyították, hogy a vasúthálózat — és általában véve a fő közlekedési útvonalak - is a járvány terjedésének egyik felgyorsítójaként jelentek meg. Sok munkás a nagyobb városokba ment kezeltetni magát és családtagjait, így a pályaudvarok egyfajta járványgócként is felfoghatóak. A járvány országos kitörésének időpontja 1872-ben szeptember 14-re datálható. Fekete szerint az első megbetegedéseket Máramaros megyében, Rahó községben regisztrálták.13 Szeptembertől a járvány a perifériáról szélsebesen haladt az ország belseje felé. Októberre már több területen is megjelent. Pest megye vonatkozásában 1872. október 29-én jelentettek egy alsódabasi férfi napszámos megbetegedését. A férfi még aznap délután - az orvosi segítség ellenére - meghalt. Halálát a jelentés 6 Jurányi (szerk.), 222-224. o. 7 Budapesti Közlöny 173. szám. 1873. júl. 29. 8 MNL-OLK 150. C. 1872-IV-l 1-27722. 121. f. 9 „[...] e járványt 1872-ben a közös hadügyminisztérium által Galíciából a járványos helyekről berendelt újoncok terjeszték el hazánkban. " FEKETE, 88. o. 10 MÁDAI, 12.0. "MNL-OLK 150. 1872-IV-l 1-33690. 148. f. 12 MNL-OL K. 150. 1873-IV-l 1-36173. 13 Fekete, 88. o., illetve Mádai, 12. o.
