Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Somogyi László: Adatok az 1872–1873. évi kolerajárvány Pest megyei eseményeihez
ADATOK AZ 1872-1873. EVI KOLERA JÁRVÁNY... 1849-ben újabb járvány tört ki. A betegség eredete ekkor ismét Galícia volt. Hordozói a magyar forradalom leverésére rendelt orosz csapatok katonái voltak. 1854-55-ben, majd 1866-ban ismét felütötte fejét a kór. Az utolsó, középkorias formát öltő kolerajárvány az 1872-73-as volt (kb. 450 ezer beteg, 190 ezer halott). Megjegyzendő, hogy ekkor is éppen egy pandémiás hullám söpört végig a világon. Ez volt a sorban a negyedik kolerajárvány, amely 1865 és 1875 között pusztított. A tárgyalt koron túl 1886-ban és 1892-1893-ban is volt még járvány, ezek halálozási aránya azonban elmaradt a korábbiaktól. Az alábbiakban a kór rövid orvosi leírása következik, amelynek segítségével fogalmat alkothatunk, milyen típusú betegséggel álltak szemben az orvosok 1873 nyarán. A betegség patogeneziseJ A kolera enterális, vagyis a gyomor-bélcsatomán keresztül úton terjedő betegség, amelynek korokozója a Vibrio cholerae nevű, pálca alakú baktérium. A betegség az emberi szervezet gyomomedvének Ph-értékét használja ki. A vékonybélben uralkodó enyhén lúgos közeg tökéletesen megfelel a baktérium életfeltételeinek, melynek következtében szaporodásnak indul. A baktérium gátolja a víz felszívódását, ennek eredménye a súlyos hasmenés (rizslé-szerű, akár negyvenszer is naponta) és a dehid- ratáció. A fertőzés terjedési módjai közül a leggyakoribb a kontakt-úton történő terjedés: az ember kezére került, kórokozókat tartalmazó székletrészekkel („piszkos kéz”). A fertőzés továbbítója lehet bármi, ami a vibriógazdával érintkezésbe került: ruhadarab, ágynemű, tárgy. A betegség klinikuma A lappangási idő általában 2-3 nap. A betegség hirtelen kezdődik, nagy, vizes hasmenéssel és bő, vizes hányással. A széklet egyre inkább vízszerüvé válik. Többszöri - hányinger nélküli - hányás jelentkezhet. Ezt a szakaszt 1-2 nap alatt dehidratáció (kiszáradás) követi. A kiszáradás elképesztően gyors: a beteg összeszárad, bőre ráncos, szeme, arca beesik, orra hegyesen kiáll, hangja fakó, nyelve odaragad a szájához. A betegség enyhe esetben 3-6%-os testsúlyveszteséget okoz. Ez a megbetegedések 50%-ában fordul elő. Közepesen súlyos fertőzésnél 6-8%-os súlycsökkenést eredményez. Súlyos esetben a beteg testtömegének 8-12%-t veszti el, akár órák alatt. Láz a felnőttek esetében nem jellemző, de gyermekeknél előfordulhat. A betegség korspecifikus, gyermekeknél és idős személyeknél súlyosabb formában jelentkezik. A kolerajárványokat a többi enterális fertőzésekhez hasonlóan a szezonalitás jellemzi, szinte csak nyáron jelenik meg. A betegség forrása az ember, a vibrióhordozó. A vírus terjedését elősegíti a beteg széklete, hányadéka.6 * 210 5 Patogenezis: valamely betegség kifejlődése. 210
