Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Schramek László: Pestisjárvány Pest megyében 1739–1742
PEST IS JAR VANY PEST MEG YE BEN... A pestis áldozatainak száma és a járvány által érintett területek nagysága A megyei tisztviselők és az irányításuk alatt álló beosztottak munkájának eredményességét a fertőzés által érintett terület nagysága és az áldozatok száma alapján is lehet és kell értékelni. A munka megkezdése előtt mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy a forrásadottságok lehetővé teszik-e a munka elvégzését. Pest megye alispánja, Mágocsy Mihály és másodalispánja, Zlinszky János az 1738 decembere és 1741 novembere közötti három évben megközelítőleg 140 levelet terjesztett fel a kancelláriához, illetve másolatban a pestisbiztosokhoz. Ez átlagosan heti egy irat keltezését jelenti. Ugyanakkor tudjuk, hogy a dokumentumok rendszertelenül készültek, egyszer ritkábban, máskor gyakrabban születtek a beadványok. 1740 augusztusa és 1741 februárja között, azaz Vác körülzárása idején például minden héten két jelentés készült, 1741 őszén pedig csupán egy. A levelek jelentős hányada, talán 90%-a is fennmaradt. A hiányzó dokumentumok egy részét az Egészségügyi Bizottság jegyzőkönyvei segítségével kivonatolt formában ismerhetjük meg. Minden egyéb hivatali dokumentum az alispáni jelentésekben foglaltakat visszhangozza. A járvány az 1739. évben egy 1752. évi összesítés szerint 45,133 Mágocsy 1740. évi közlése alapján 64 települést érintett.Ij4 A közgyűlés ugyanakkor 1739. október 8-án még csupán 48 fertőzött helységről tudott, amely a megye területének felét érintette.133 135 A mai napig fennmaradt dokumentumok alapján 1739 áprilisa és decembere között 55 településen jelent meg a pestis.136 A forrásbőségre tekintettel Mágocsy adatát tévesnek tekinthetjük, valószínűtlen, hogy 1739-ben 55-58 településnél többet érintett a ragály. A járvány következő éveiben még 9 település iratkozott fel a fertőzés sújtott helyek szomorú listájára. A hosszabb-rövidebb időre megfertőződött legalább 67, legfeljebb 69 település közül mintegy 66-67-et sikerült azonosítani, amelyek jegyzéke az adattárban olvasható.137 Az említett településszám Pest megye 1744. évi 197 községének és mezővárosának mindössze harmadát tette ki.138 139 Ameny- nyiben az érintett terület lakosságának törvényhatóságon belüli arányát próbáljuk megbecsülni, akkor a kép kedvezőtlenebb. Az 1728. évi regnicolaris és az 1744. évi dicalis összeírás adatai alapján ugyanis az adófizetők - így talán megkockáztathatjuk a kijelentést, hogy a lakosság - bő fele élt a fertőzött települések valamelyikén. A járvány demográfiai mutatóit a következő táblázat foglalja össze.'39 I3j MNL-OL C 37. Actapestilentialia. Pest megye. 290. r. 134 MNL-OL A 27. 50. cs. 1038/1.284. r. 135 Borosy, 5639. regeszta. 136 Ld. a tanulmány végén szereplő adattárat. 137 Budafok esetében csak egy jóval későbbi, bizonytalan adat utal a pestis jelenlétére. Ld. az adattárban. 138 Dóka, 287-288. o. 139 A lakott helységek és az ott összeírt népesség számát ld. Dóka, és 282-287. 322-326. o. A táblázat többi adata a tanulmány végén álló adattár I. községi sorainak rövid összesítése. 172
