Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Schramek László: Pestisjárvány Pest megyében 1739–1742
SCHRAMEK LÁSZLÓ 1728. évi adatok alapján 1744. évi adatok alapján Pest megyei települések száma 160 197 Pestisben érintett, azonosított települések száma 1739-1742 67-69 Pestises települések aránya az összes lakott helyen belül 41,25% 33,5% Települések száma, ahol az áldozatok száma ismert 28 Települések száma, ahol az áldozatok száma nem ismert 39-41 Pest megye adófizetőinek száma 10 232 20 654 A pestis által érintett települések adózóinak száma 5243 11 420 A pestisfertőzött települések adózóinak megyén belüli számaránya 51,24% 55,29% Adózók száma azokon a településeken, ahol az áldozatok száma ismert 2689 7020 Ismert halálozási adatokkal rendelkező településeken összeírt adófizetők aránya az összes pestises település adófizetőihez képest. 51,29% 61,47% Adózók száma azokon a településeken, ahol az áldozatok száma nem ismert 2545 4400 Az áldozatok becsült száma azokon a településeken, ahol számuk ismert 14 965 A Pest megyei pestisjárvány legfontosabb demográfiai jellemzői A demográfusokat és helytörténészeket leginkább érdeklő kérdés az, hogy az utolsó fekete halál milyen nagyságú emberáldozatot követelt. Erre meglehetősen nehéz válaszolni. Az 1728. és 1744. évi összeírások adataiból kevés következtetést lehet levonni, mivel a megye adólajstromába a különböző címeken felvett személyek száma, ahogyan azt az előző táblázat adatai is mutatják, megduplázódott. Csekély mennyiségű visszaesést (30-ról 28 főre) kizárólag Váckisújfalu esetében lehetett tapasztalni. Ugyanakkor néhány kiváló feldolgozás már segít eligazodni a halálozási ráta váltakozását illetően. A járvány pusztító ereje a védekezés hatékonyságától vagy az évszaktól függően nem mindenütt egyforma erővel csapott le. Kecskemét és Nagykőrös esetében a lakosság 40%-a(!) a ragály áldozata lett, ezzel szemben Vácon a halálozási ráta 1740-ben „csupán” az 5%-ot érte el.140 Molnár-Sápi—Vass, 174. o. 173
